Egyre több az életvitelszerűen nem lakott ingatlan


Nőtt az életvitelszerűen nem lakott ingatlanok száma Budapesten és vidéken egyaránt; az Otthon Centrum (OC) összesítése szerint a városi lakosság csökkenése, a fogyatkozó népesség és a turizmus együttes hatása vezetett oda, hogy száz lakott lakásra 2022-ben már csupán 237 fő jutott, míg 10 éve ez a szám 248 volt.

Az Otthon Centrum közleményében idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-es népszámlálásának nemrégiben publikált adatát, amely szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány tíz év alatt 4,9 százalékkal (190 ezer lakással) bővült. Az OC elemzése szerint ennek oka az, hogy elmúlt évtizedben különösen a városokban és a városkörnyéki településeken jelentősen emelkedtek árak, miután a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot. A piac erre a fontosabb gazdasági centrumokban, nagyvárosokban a lakásépítés felpörgetésével reagált – írják.

Az OC rámutat: a fogyatkozó népesség és a bővülő lakásállomány miatt arányaiban egyre kevesebben laknak a lakásokban. Hiába nőtt tehát a lakásszám, ezzel párhuzamosan a nem lakott ingatlanok száma is emelkedett. Jelenleg  599 ezer lakás, az ország lakásállományának 13 százaléka nem lakott – utalnak a statisztikai hivatal kimutatására. A KSH adatai szerint egyedül a községekben csökkent kis mértékben a nem lakott lakások aránya: 12,4 százalékról 11,9 százalékra. Ezzel szemben Budapesten 13 százalékról 17,7 százalékra nőtt az arányuk.

Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum elemzési vezetője kifejtette: a főváros egyes kerületeiben a nem lakás célú használat elterjedtsége erős korrelációt mutat a nem lakott lakások számával. A belvárosban és a belső kerületekben, ahol a turisztikai célú hasznosítás mellett jellemzően kisebb irodák, orvosi rendelők is működnek a társasházakban, kiemelkedően magas ezek aránya.
Ismertetése szerint Budapest V. kerületében a lakások 38 százaléka, a VI. és VII. kerületben 32 és 28 százaléka életvitelszerűen nem lakott ingatlan. Az arány a IX. kerületben is eléri a 28 százalékot. Az I. kerületben a lakásállomány 27 százaléka, a XII. kerületben 25 százaléka a népszámlálási adatok alapján életvitelszerűen nem lakott ingatlan.

A megyei jogú vidéki városok között Szeged a csúcstartó, ahol a lakások 20 százaléka, mintegy 17 ezer lakás nem lakott. Az arányokat tekintve Nagykanizsa, Salgótarján és Eger dobogós még, míg abszolút értékben Szeged után Debrecenben található a legtöbb életvitelszerűen nem lakott ingatlan – összegezte az adatokat Soóki-Tóth Gábor.

A 2000-ben alapított Otthon Centrum csaknem 190 irodával és teljes országos lefedettséggel rendelkezik. Az ingatlanközvetítő hálózat a Biggeorge Holding része, amelynek tagjai az ingatlanfejlesztés, ingatlanalap-kezelés és az ingatlanfinanszírozás területén tevékenykednek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.