Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kedvezőtlen jogi szabályozás ellenére is emelkedik az azonos nemű párok gyermekvállalási kedve.
Több mint 1200 LMBTQI ember részvételével folytatott kutatást a Háttér Társaság, amelynek célja a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök és a már ma is gyermeket nevelő LMBTQI emberek tapasztalatainak feltárása volt.
A 2016 folyamán illetve 2017 elején A szivárványcsaládok helyzete Magyarországon címmel folytatott kutatási projekt célja az volt, hogy feltérképezzék a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) emberek gyermekvállalásának magyarországi jogi és társadalmi környezetét, az érintettek tapasztalatait, és kiadványokkal segítsék az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok társadalmi elfogadását.
A projekt keretében online kérdőíves kutatást folytattak az LMBTQI közösség tagjai körében, interjúkat készítettek azonos nemű szülőkkel és gyermeket vállalni szándékozókkal, és meginterjúvoltak pedagógusokat is azzal kapcsolatban, hogy szerintük hogyan lehetne az iskolákban a családok sokszínűségét támogató közeget kialakítani.
A kutatás alapján készült összefoglaló jelentés ismerteti a jogi környezetet, a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit a mesterséges megtermékenyítés, az örökbefogadás, az oktatás, az egészségügy és a hivatalos ügyintézés során, valamint ajánlásokat fogalmaz meg az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta családok egyenlősége érdekében.
A projekt keretében csalad.hatter.hu címen folyamatosan bővülő új weboldalt is létrehozták, ahol a gyermekvállalással, az azonos nemű szülőkkel és gyermekeikkel kapcsolatos információkat tesznek közé mind az érintettek, mind a szakemberek és a téma iránt érdeklődők számára.
Folyamatosan emelkedik azok száma, akik azonos nemű párkapcsolatban élve vállalnak gyermeket. A 26 évesnél idősebb LMBTQI válaszadók 21%-a már ma is szülő vagy társszülő, és a 26 évesnél idősebb válaszadók további 7,5%-a már tett konkrét lépéseket annak érdekében, hogy a közeljövőben gyermeket vállaljon. Az összes nagykorú válaszadó 57%-a pedig a távolabbi jövőben tervez gyermeket vállalni. Míg a 2010-es hasonló kutatásban a gyermeket nevelő LMBTQI válaszadók 82%-a még korábbi heteroszexuális kapcsolatból származó gyermekét nevelte, ma már közel 40% azoknak az aránya, akik azonos nemű párjukkal együtt vállaltak gyermeket.
A fenti számok különösen annak fényében jelentősek, hogy a hatályos jog kifejezetten megnehezíti az azonos nemű párok gyermekvállalását. Az egészségügyi törvény csak házastársak, különnemű élettársak és ‒ bizonyos feltételekkel ‒ egyedülálló nők számára teszi lehetővé a mesterséges megtermékenyítést, de annak nincs akadálya, hogy egy egyedülállóként teherbe esett nő később azonos nemű párt találjon magának; az azonos nemű párok közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket, dönthetnek viszont úgy, hogy a pár egyik tagja egyénileg fogad örökbe; a heteroszexuális házaspár örökbefogadókat ugyanakkor kifejezetten előnyben részesíti a törvény. Az azonos nemű szülőkkel nevelkedő gyermekek jogait a jogszabályok az élet számos területén korlátozzák.
Mindezek alapján nem csodálkozhatunk azon a Háttér Térsaság közleménye szerint, hogy válaszadóik arról számoltak be: komoly erőfeszítésbe kerül olyan szülészorvost, védőnőt, gyermekorvost, óvodát és iskolát találni, ahol elfogadó környezettel találkoznak. Gyermeket nevelő válaszadóink közel egyharmada kifejezetten rejtőzködik az egészségügyi vagy oktatási intézményekben, illetve munkahelyén, titokban tartva, hogy a gyermeket azonos nemű párjával neveli.
Az elfogadás a családon belül sem teljes. Több mint 40%-a azt tapasztalja, hogy szülei nem tekintenek teljes mértékben az unokájukként a gyermekeire. A párkapcsolatban élő válaszadók háromnegyedének ugyan jó a kapcsolata a szüleivel, ám csak mintegy kétharmaduk (68%) szülei fogadják el a partnerükkel való kapcsolatukat, és 60%-uk jelentheti ki, hogy a szülei teljes mértékben párként tekintenek rá és élettársára, illetve hogy a családi összejövetelekre, ünnepekre párként hívják meg őket.
A kutatás során meginterjúvolt szülők és a kérdőívet kitöltő LMBTQI emberek szerint az alábbi lépésekre lenne szükség helyzetük javítására:
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
