Egyszerűbb a végrendelkezés az új Ptk.-val
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Polgári Törvénykönyv számos változást hozott a magyarországi jogi szabályozás területén, többek között olyan jogterületek is módosultak, mint az öröklési jog. „Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációs munkáinak megkezdésekor úgy tűnt, hogy ez lesz az a jogterület, ahol nagyon kevés változás szükséges, mivel a stabilitásnak van nagyobb szerepe. Azonban később látszott a lényegi változások szükségessége.” – mondta Dr. Adorján Lívia, a Szolnoki Törvényszék tanácselnöke a CompLex Kiadónak.
Dr. Adorján Lívia – aki a kodifikációs bizottság kérésére maga is részt vett a törvény előkészítés munkáiban – elmondta, hogy jelentős változás az öröklési jogban az özvegyek állagörökségének a bevezetése, amely nagyban megkönnyíti az egyedül maradt anyák helyzetét. Eszerint az özvegy a leszármazóval együtt egy gyerekrészt örököl és így egyenrangú rendelkezési jogot kapnak mindketten, így nem kell a hagyaték felszabadulására várni és nem kerülnek kellemetlen helyzetbe az eljárás ideje alatt.
Az öröklésre jogosult személyek köre is változott a módosítások során. A hagyományos özvegyi haszonélvezeti jog mellett megjelent egy új szabály, mely alapján leszármazó hiányában az özvegy és az örökhagyó szülei fele-fele arányban örökölnek. Ennek oka, hogy a szülők sokszor jelentősen támogatják gyermeküket, akinek korai halála miatt – az indokolás szerint – elvesztik „eltartójukat”.
Továbbá egy új fogalom is bevezetésre került, a harmadik parentéla, mely a dédszülők eltávozása esetén kerül figyelembe. Ebben az esetben a dédunokák ugyanúgy örökölnek, mint az unokák és nem maradnak ki a vagyonelosztásból.
Dr. Adorján Lívia elmondta: a köteles rész mértékét is lecsökkentették a törvények az örökrész egyharmadára, illetve a köteles alapjához két éven belül megnyílt öröklés esetén hozzá kell számítani az öröklési, tartási, gondozási szerződéssel elidegenített vagyontartással, gondozással nem fedezett részét, így nem lehetséges kétévi tartás fejében aránytalan vagyonokat szerezni.
Végül formai módosításokat is bevezettek az új Ptk.-ban. A saját kezűleg írott, többoldalas végrendeletek esetében nem kell lapjait sorszámozni, dátumozni és aláírni, illetve érvényességéhez nem szükséges a végintézkedés helyét feltüntetni. Ezzel is lényegesen megkönnyítve a végrendelkezők helyzetét.
Természetesen minden pozitívuma ellenére vannak az új szabályozásnak olyan részei is, amelyek alkalmazási nehézségeket is rejtenek: „Mint jogalkalmazó elsősorban, a szülők és házastárs örökös közösségéből, a köteles rész kiszámítása, a kitagadási okok, illetve a végrendelet alakiságainak enyhítéséből eredő jogviták mikénti elbírálása során látok elsősorban nehézségeket, de bízom benne, hogy a gyakorlat során ezek korrigálódni fognak”- véli Dr. Adorján Lívia, aki szeptember 24-én és 25-én a CompLex Kiadó által szervezett Bevezetés az új Ptk. szabályaiba konferencián mélységeiben is bemutatja az öröklési jog új szabályairól szükséges tudnivalókat.
(Az Ügyvédvilág.hu kiadója a CompLex Kiadó.)
