Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új szabályozás egyszerűsíti az állami ingatlanvagyon értékesítését és enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket.
A módosítást 142 igen, 45 nem szavazattal fogadta el a Ház a kormány javaslatára.
A jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság ingatlanvagyona felett.
Bővül azok köre, akik a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható ingatlanokhoz ingyenesen juthatnak hozzá.
Értékesíthetővé válnak természetvédelmi érintettségű állami ingatlanok is, a természetvédelmi szempontok megtartása mellett. A tulajdonátszállás csak művelés alól kivett területekre vonatkozhat, az új tulajdonosnak pedig továbbra is eleget kell tennie a természetvédelmi előírásoknak.
Szintén az állami ingatlanvagyon hasznosítását segíti a műemlék ingatlanok rövid távú hasznosításának lehetővé tétele. Ugyanakkor a jövőben akár huszonöt évre is megköthető, és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható a hasznosítási szerződés akkor, ha az ingatlan használója vagyongyarapító beruházásokat vállal, amelyek megtérülése indokolja a hosszú hasznosítási időt.
Változnak az öröklési szabályok is: az örökös hiányában elhunytak esetében az ingatlanvagyont és az abban található ingóságokat az állam helyett a települési önkormányzat örökli. Ez alól csak a termőföld kivétel, az továbbra is a földalapba kerül.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
