Egyszerűsödnek és változnak az állami vagyon hasznosításának szabályai


Az új szabályozás egyszerűsíti az állami ingatlanvagyon értékesítését és enyhíti a hasznosításra vonatkozó korlátozó rendelkezéseket.

A módosítást 142 igen, 45 nem szavazattal fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

A jövőben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja a tulajdonosi jogokat az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság ingatlanvagyona felett.

Bővül azok köre, akik a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható ingatlanokhoz ingyenesen juthatnak hozzá.

Értékesíthetővé válnak természetvédelmi érintettségű állami ingatlanok is, a természetvédelmi szempontok megtartása mellett. A tulajdonátszállás csak művelés alól kivett területekre vonatkozhat, az új tulajdonosnak pedig továbbra is eleget kell tennie a természetvédelmi előírásoknak.

Szintén az állami ingatlanvagyon hasznosítását segíti a műemlék ingatlanok rövid távú hasznosításának lehetővé tétele. Ugyanakkor a jövőben akár huszonöt évre is megköthető, és egy alkalommal öt évre meghosszabbítható a hasznosítási szerződés akkor, ha az ingatlan használója vagyongyarapító beruházásokat vállal, amelyek megtérülése indokolja a hosszú hasznosítási időt.

Változnak az öröklési szabályok is: az örökös hiányában elhunytak esetében az ingatlanvagyont és az abban található ingóságokat az állam helyett a települési önkormányzat örökli. Ez alól csak a termőföld kivétel, az továbbra is a földalapba kerül.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2022. december 1.

Ügyvédi munkadíj – Ki fizeti a pernyertes ügyvédjét

Aki még soha nem pereskedett, az talán magától értetődőnek veszi, hogy a pernyertes fél perköltségeit a pervesztes fizeti. Egy per lezárása után a pernyertes mégis könnyen azzal szembesülhet, hogy a győzelme bizony pürrhoszi volt, és komoly költségei maradnak térítés nélkül. Milyen hatásai vannak a jelenségnek az üzleti életre, és hogyan kezeljük ennek kockázatait?