EJEB: beavatkozását kérte több ország és egy civil szervezet az Ukrajna által Oroszország ellen indított perbe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Huszonhárom ország és egy civil szervezet kérte harmadik félként beavatkozását az Ukrajna által Oroszország ellen az emberi jogok tömeges és súlyos megsértése miatt indított eljárásba – közölte az Európa Tanács felügyelete alatt működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) pénteken.

A február 24-én indított háborúval összefüggésben június végén kezdeményezett eljárásban Ukrajna egyebek mellett kifejezetten civilek ellen elkövetett célzott és aránytalan mértékű támadásokkal vádolta meg Oroszországot, és panaszt emelt a kínzással szembeni védelemhez való jog megsértése miatt.

A strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság pénteki közleménye szerint a kérelmező kormányok között van Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint a Genfi Nemzetközi Humanitárius Jog és Emberi Jogok Akadémiája.

Közölték: a bíróság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt befogadhatóságukról. Hozzátették: Izland és az Egyesült Királyság a harmadik félként való beavatkozásra vonatkozó határidő rövid meghosszabbítását kérte, és megkapta.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szabályzata szerint a bíróság elnöke egy eljárásban félként részt nem vevő bármely tagországot vagy személyt feljogosíthat az eljárásban való részvételre, amit a szaknyelv beavatkozásnak nevez. Az érintett személy vagy állam az ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a nyilvános tárgyalásokon.

Az EJEB előtt jelenleg öt olyan államközi kereset van folyamatban, amelyeket Ukrajna nyújtott be Oroszországgal szemben. Emellett hozzávetőleg 8500 egyéni kérelem ügyében folyik vizsgálat egyebek mellett a krími, a kelet-ukrajnai és az azovi-tengeri eseményekkel kapcsolatosban.

Az emberi jogi bíróság március elsején szólította fel az orosz kormányt, hogy tartózkodjon a civilek és polgári létesítmények elleni katonai támadásoktól. Oroszországnak a felszólítás szerint fel kell hagynia a lakóépületek, segélyszállító járművek és egyéb különlegesen védett polgári létesítmények, például iskolák és kórházak támadásával. A bíróság emellett arra is felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul biztosítsa az orosz csapatok által támadott vagy ostrom alatt álló területen található egészségügyi intézmények, személyzet és a mentőjárművek biztonságát.

(MTI)