EJEB-ítélet a CIA-börtönök ügyében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elmarasztalta Litvániát és Romániát csütörtökön a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által a két országban korábban működtetett titkos börtönök ügyében.


A bíróság elsőfokú ítélete szerint Litvánia és Románia több ponton megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét azzal, hogy lehetővé tette a CIA számára, hogy a 2000-es években a területükre szállítsák, ott fogva tartsák és megkínozzák a terrorizmussal gyanúsított panaszosokat, akiket jelenleg is a guantánamói fogolytáborban őriznek.

A felperesek – egy palesztin és egy szaúdi férfi – 2011-2012-ben fordultak az EJEB-hez, sérelmezve, hogy 2004 és 2006 között mindkettőjüket nagyjából egy éven át titkos CIA-létesítményekben tartották fogva Litvániában, illetve Romániában.

A bírói fórum kimondta, hogy a két ország részben felelős a területükön elkövetett jogsértésekért.

A törvényszék megállapította, hogy az illetékes román hatóságoknak tudniuk kellett, hogy Abd al-Rahim al-Nasirinak a kínzás és az esetleges későbbi halálbüntetés kockázatával kell szembenéznie, mégis segítették a CIA-t, és később lehetővé tették a gyanúsított átszállítását más titkos börtönökbe.

A vádak szerint az al-Kaida terrorszervezet tagjaként a férfi volt az egyik irányítója a francia MV Limburg tankerhajó, valamint a Cole amerikai hadihajó elleni, 17 halálos áldozatot követelő támadásnak.

Hasonló pontokban marasztalta el a bírói testület Litvániát is, ahol valamivel több mint egy évig raboskodott az ugyancsak al-Kaida-tag Abu Zubajda.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Egy 2014-es amerikai szenátusi jelentés szerint a CIA emberei mindkét férfit kényszervallatási módszereknek vetették alá, egyebek mellett szűk helyre zárták őket és vizes fullasztással(waterboarding) kínozták őket.

A jogsértések miatt az EJEB összesen 230 ezer euró (mintegy 73 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosoknak.

Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára, de a verdikt egyelőre nem jogerős, három hónapig mindkét fel fellebbezhet.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.