Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította a kérelmet, hogy függesszék fel egy Franciaországban élő imám Marokkóba való kiutasítását – tájékoztatott a strasbourgi testület.
A Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezethez közel álló prédikátort, Hassan Iquioussent azzal vádolják, hogy gyűlöletre és erőszakra szólított fel a zsidó közösség ellen. Kiutasítását Gérald Darmanin francia belügyminiszter a múlt héten jelentette be. Darmanen szerint, az imámnak „nyíltan antiszemita, nőgyűlölő, homofób” megnyilvánulásai voltak a közelmúltban, „ezért francia földön nincs keresnivalója.”
Iquioussen az EJEB-hez fordult, hogy függesszék fel a kitoloncolását arra hivatkozva, hogy a belügyminisztériumi rendelet sérti a kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, valamint a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogát.
Az 57 éves imám, aki ugyan Franciaországban született, marokkói állampolgársággal rendelkezik, mert francia állampolgárságát megvonták tőle, amint nagykorú lett. Az észak-franciaországi Lourches-ban él feleségével és öt gyerekével. A francia ügyészség által összegyűjtött bizonyítékok szerint Iquioussen „a köztársaság értékeivel ellentétes gyűlöletbeszédeket tartott és antiszemita elméleteket hirdetett”. Azzal is vádolják, hogy szeparatizmusra buzdít, és az iszlámellenességgel kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjeszt.
Az imám kiutasításának bejelentése után 31 észak-franciaországi mecset közleményben állt ki a prédikátor mellett, arra hivatkozva, hogy Iquioussen „nyilvánvaló értékelési hiba áldozata” lett.
Az imám nagyon aktív a közösségi oldalakon, többek között van egy Youtube-csatornája, amelyre 174 ezren iratkoztak fel, és egy Facebook-oldala, amelyet 44 ezren követnek.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
