Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elmarasztalta Oroszországot az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely kedden kimondta, hogy jogsértő az a törvény, amely megtiltja az orosz gyerekek amerikai örökbefogadását.
Oroszországban 2013. január 1-jén lépett életbe a Gyima Jakovlev-törvény, amely egyebek mellett megtiltja, hogy az orosz gyerekeket amerikai állampolgárok fogadjanak örökbe, és amelyet Moszkva válasznak szánt az amerikai Magnyitszkij-záradékra. Ez utóbbi ugyanis büntetést helyez kilátásba olyan orosz személyekkel szemben, akik washingtoni megítélés szerint megsértették az emberi jogokat.
A vitatott jogszabály miatt 45 amerikai állampolgár a strasbourgi székhelyű bírósághoz fordult a maguk és az általuk adoptálni kívánt 27 érintett orosz gyerek nevében, akik közül amúgy sokan különleges egészségügyi ellátásra szorulnának. Ők 2012 végén már az örökbefogadás végső szakaszában jártak, amikor az orosz hatóságok a törvény elfogadásával megszüntették a folyamatban lévő eljárásokat. A felperesek azt állítják, hogy Oroszország megsértette a családi élet tiszteletben tartásához való jogukat, mivel már érzelmi kötelék alakult ki köztük és az adoptálásra váró gyerekek között, illetve, hogy emiatt a gyerekek nem juthattak hozzá a szükséges különleges ellátáshoz az Egyesült Államokban.
Egyhangúlag elfogadott, elsőfokú, egyelőre nem jogerős ítéletében az EJEB ezért kimondta, hogy az orosz hatóságok megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról, illetve a megkülönböztetés tilalmáról szóló cikkelyét.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Mint írták, az emberi jogi szervezetek által sokat bírált törvény nem áll arányban a kormány célkitűzéseivel, visszamenőleges hatályú és nincs tekintettel az egyes esetek körülményeire.
A bírói fórum keddi ítélete szerint az orosz államnak a jogellenes diszkrimináció miatt fejenként 3000 euró kártérítést és 600 dollár perköltséget kell kifizetnie az örökbefogadóknak.
Oroszország képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Georgij Matyuskin orosz igazságügyiminiszter-helyettes nem sokkal később bejelentette: hazája fellebbez a döntés ellen.
A fellebbezésről egy külön bírói testület dönt. Ha jóváhagyják a fellebbezést, az ügy az úgynevezett Nagykamara elé kerül, melynek döntése végleges és megfellebbezhetetlen. Az ítélet akkor is jogerőre emelkedik, ha a fellebbezést elutasítják.
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos minden tagállami jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, de mégsem szolgáltattak számára igazságot.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
