Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A megelőző két év csökkenő tendenciájához képest tavaly lényegesen több ügyben nyitott dossziét az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A legnagyobb mértékben Törökország, Románia és Magyarország esetében emelkedett a folyamatban lévő, az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos ügyek száma – közölte a strasbourgi székhelyű bíróság csütörtökön.
Az esetek legtöbbjében a szabadsághoz és a biztonsághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot sértették meg – fogalmazott6 jelentésében az EJEB, külön említve az „embertelen vagy megalázó bánásmóddal” kapcsolatos ügyeket.
Az Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság 2016-os évet értékelő jelentésében kiemelte, az év végéig a folyamatban lévő ügyek száma elérte a 79 750-et, ami 23 százalékkal lépte túl a 2015-ben regisztrált 64.850-at.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Guido Raimondi, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnöke elmondta: Törökország tavaly 12,600 ügyben volt érintett, ami az előző évhez képest 15,8 százalékos növekedést jelentett. Magyarország folyamatban lévő ügyeit tekintve az előző évhez képest 11,2 százalékkal több, 8950 eset feldolgozását kezdte meg a strasbourgi bíróság 2016-ban.
Törökországot kiemelve a bíróság jelentésében hangsúlyozta, a sikertelenül végződött júliusi puccskísérletet követően bevezetett szükségállapot idején történt visszaélések miatt több mint ötezer keresetet adtak be és továbbiak várhatók.
A strasbourgi bíróság táblázata szerint tavaly 993 ügyben hoztak ítéletet, amelyek közül 829 esetben állapították meg az emberi jogok európai konvenciójának megsértését.
A tagállamok közül a legtöbb, 222 esetben Oroszország ellen, majd Törökország (77), Románia (71), Ukrajna (70), Görögország (41) és Magyarország (40) ellen hoztak elmarasztaló ítéletet.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
