El kell ismerni a külföldön kötött melegházasságot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldön kötött azonos neműek közötti házasságokat Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni – mondta ki elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – írja közleményében a Háttér Társaság. A pert egy Belgiumban élő amerikai-magyar leszbikus pár indította, akik ott kötöttek házasságot, de annak hazai anyakönyvezését a magyar hatóságok megtagadták. Képviseletüket a Háttér Társaság ügyvédje látta el.


Az azonos nemű párok a világ egyre több (jelenleg: 22) országában házasságot köthetnek. Magyarországon ugyan a meleg és leszbikus párok össze nem házasodhatnak, 2009 óta azonban bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek, ami a házassághoz nagyon hasonló családjogi intézmény.

A két jogintézmény hasonlósága ellenére azonban mindezidáig, ha egy azonos nemű pár külföldön házasságot kötött, azt a magyar hatóságok még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerték el. Ez pedig azzal a paradox eredménnyel járhat, hogy itthon bejegyzett élettársi kapcsolatot sem köthetnek, mivel ha a külföldi fél személyes joga az azonos neműek házasságát elismeri, akkor házasemberként Magyarországon nem köthet bejegyzett élettársi kapcsolatot.

Egy amerikai-magyar leszbikus pár azonban nem fogadta el a magyar hatóságok diszkriminatív, értelmetlen gyakorlatát, és közigazgatási pert indított a házasságuk hazai anyakönyvezését megtagadó hatósági döntés ellen. 2017. április 25-i – nem jogerős – ítéletében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a párnak adott igazat.

A bíróság érvelése szerint a hatályos jogszabályok tételesen sem kifejezetten megengedő, sem tiltó rendelkezéseket nem tartalmaznak az ilyen helyzetekre, a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet alapján azonban a külföldön azonos neműek között kötött házasságot itthon a tartalmilag legközelebb álló jogintézményként, bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni. Ennek megtagadása sértené az érintettek alapvető jogait, mivel a magyar jog megtagadná a tartós együttélésük jogi elismerését.

“A józan ész győzött a bigottsággal és hatósági szűklátókörűséggel szemben” – kommentálta a döntést a felperesek jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság ügyvivője. “A hatóság jogértelmezése számos pár életét megnehezítette. Ha egyszer a magyar jog kimondja a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közel egyenértékűségét, érthetetlen, hogy a hatóságok eddig miért zárkóztak el ettől a megoldástól.”


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.