Elbukott az Alaptörvény módosítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.


Az előterjesztésre 131-en szavaztak igennel a szükséges 133 helyett.

A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták; az ellenzékiek közül hárman – Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter független képviselők – nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

Az MSZP már korábban bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazásban, ahogyan az LMP is jelezte, képviselői nem nyomnak majd gombot.

A Jobbik a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte a módosítás támogatását, ez azonban nem történt meg. A kormány szerint a letelepedési kötvény és az alaptörvény-módosítás nem függ össze egymással.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A szavazáson az MSZP és a Jobbik képviselői is molinókkal tiltakoztak az ülésteremben, őket Latorcai János levezető elnök figyelmeztette a tiltott szemléltető eszközök miatt. A Jobbik molinóján az állt, hogy „Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged”, a szocialisták áthúzott helikoptert ábrázoló lapokat mutattak fel.

Orbán Viktor nyújtotta be

Orbán Viktor miniszterelnök nyúttotta be az Országgyűlésnek a kvótanépszavazás után Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló javaslatát.

E szerint a Nemzeti hitvallás a „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” szövegrészt követően a következő szövegrésszel egészült volna ki: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”

Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett volna:„(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlás összhangban kell álljon az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”

Az Alaptörvény XIV. cikk (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett volna:
„(1) Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be . Idegen állampolgár – ide nem értve az Európai Gazdasági Térség országainak állampolgárait – Magyarország területén az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban, a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet.

(2) Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki, és külföldről bármikor hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(3) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

Az Alaptörvény XIV. cikke a következő(4) bekezdéssel egészült volna ki:
„(4) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott. ”

„Az október 2-ai népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok 98 százaléka voksolt nemmel a kényszerbetelepítésre. Ezzel létrejött az új egység Magyarországért. Ez az új egység pártok felett áll, nemzeti ügynek tekinti Magyarország szuverenitásának megvédését, a kötelező betelepítési kvóta elutasítását” – írta javaslata indokolásában a miniszterelnök.

(MTI, Jogászvilág)

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Egyre gyakoribb a terhelt és az ügyészség közötti egyezség

Folyamatosan nő a bűncselekmények száma Magyarországon. Komolyabb figyelmet fordít a vádhatóság a bűncselekményből eredő vagyoni hátrány visszaszerzésére. Gyakoribbá váltak az alkuk az ügyészség és a bűncselekmény elkövetői között. Többek között ezek a főbb megállapítások vonhatók le abból az éves összefoglalóból, amelyet a legfőbb ügyész pár hete nyújtott be a Parlamentnek. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít elemezni az adatokat.

2024. november 21.

Médiatanács: nem terjesztett LMBTQ-propagandát a TV2

Újabb rádiós médiaszolgáltatási lehetőség használatára kiírt pályázati eljárásban hirdetett nyertest a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa november 19-i ülésén, amelyen azt is megállapította, hogy a Sztárban sztár All stars egyes, nézők által kifogásolt epizódjai nem voltak jogsértőek. A testület tájékoztatást kapott arról is, hogy a Fővárosi Törvényszék elutasította a Magyar RTL Televízió Zrt. Médiatanáccsal szembeni keresetét egy eljárás felfüggesztése iránt induló eljárásban.

2024. november 20.

NEM OKÉ – Összefogás az iskolai zaklatás ellen

A NEM OKÉ kampány célja, hogy az iskolai bántalmazást át- és túlélők trauma- és gyógyulásbeszámolóinak segítségével reményt adjon a jelenleg érintetteknek. A WMN-hez érkezett történetekből, a ma már felnőtt érintettek írásaiból is jól látszik, hogy a gyerekkorban átélt traumák nem múlnak el nyomtalanul.