Elbukott az Alkotmánybíróságon a hulladékgazdálkodási törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyik rendelkezés sérti a tulajdonhoz való jogot – mondta ki az Alkotmánybíróság Áder János köztársasági elnök indítványa nyomán született határozatában.

Az Országgyűlés december 15-én szavazta meg a törvényt, ám a köztársasági elnök nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes normakontrollra az Ab-hoz küldte.

Az államfő indítványában három ponton vetette fel a törvény alkotmányellenességét. Ezek közül az egyik szerint a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvény elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, kártalanításról azonban nem gondoskodik, sőt még fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozhat.

A köztársasági elnök indítványa szerint a törvénynek ez a rendelkezése sérti a tulajdonhoz való jognak az alaptörvényben rögzített védelmét azzal, hogy a termelési és ipari hulladékok tulajdonát teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás nélkül elvonja.

Az Ab január 19-i határozata megállapította, hogy ez a támadott rendelkezés bizonyos esetekben valóban úgy korlátozza a hulladéktulajdonosnak is minősülő hulladékbirtokosnak a hulladékhoz fűződő tulajdonjogát, hogy ezzel neki tényleges, pénzben is kifejezhető hátrányt okoz, de nem ír elő arányosságot biztosító ellentételezési kötelezettséget.

Az Ab kiemelte: a jogalkotó feladata olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesítését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeknek is megfeleljenek.

Az Ab az indítványnak a törvény két másik pontjának alkotmányellenességére irányuló részét elutasította. A többségi határozathoz két alkotmánybíró, Handó Tünde és Szívós Mária fűzött különvéleményt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

2024. február 29.

EP: az Európai Bizottság keveset tesz az uniós értékek védelmében

Az Európai Parlament elfogadta szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentését, és eszerint az Európai Unió egész területén veszélyben vannak az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság, mégis ezek védelmében a bizottság nem cselekszik kellőképpen.