Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Konferencián mutatták be az 1956 utáni megtorlás adatbázisát 2018. június 15-én, Budapesten. A Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzésének 60. évfordulóján megrendezett tanácskozás címe „A megtorlás fogaskerekei – Perek ’56” volt. A Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke még 2014. decemberében indított közös kutatási programot az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás irányító és végrehajtó testületei, illetve az eljáró személyek körének feltárására.
A pénteki eseményen köszöntőt mondott Polt Péter legfőbb ügyész, a konferenciát Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitotta meg, az adatbázist Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mutatta be.
Darák Péter, a Kúria elnöke zárszavában emlékeztetett arra, hogy Magyarország Alaptörvénye közjogi felelősséget mond ki akkor, amikor arról szól, hogy bizonyos szervezetek és személyek felelősséggel tartoznak az 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc szovjet megszállókkal együttműködésben történt vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásáért. A közjogi felelősség formáit kiemelve a legfőbb bírói fórum vezetője az Alaptörvényt idézve hozzátette: „A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi”. Szerinte a feltáró munka kötelezettséget ró azok címzettjeire is. A konferencia e kötelezettségek jegyében valósított meg egy példa nélküli és alkotmányos alapon álló együttműködést a hivatásrendek képviselői, jogászok, történészek, levéltárosok és társadalomtudósok között – tette hozzá Darák Péter. A megtorló perek adatbázisának feltárása és a konferencia kapcsán előadása végén elmondta: „a magyar állam és a magyar igazságszolgáltatás 1956 oldalán áll.”
(lb.hu)
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
