Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét


Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, „mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak”.

Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben.

„Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet.

A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt.

„Valóban dilemma, hogy a nemzetközi közösség hogyan tudja kikényszeríteni a határozat végrehajtását” – mutatott rá. Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn megbeszéléseket folytatnak szaúd-arábiai, jordániai, egyiptomi, katari és egyesült arab emírségekbeli kollegáikkal, a gázai háborút követő kétállami megoldást célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. „Meghallgatjuk elképzeléseiket arról, hogyan lehet Palesztinát és a Palesztin Hatóságot minél jobban támogatni, és hogyan élénkítsük a kétállami megoldást célzó politikai folyamatot” – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy az EU kész újraéleszteni a 2005-ben indított és 2007-ben felfüggesztett EUBAM rafahi polgári missziót, amelynek keretében európai uniós alkalmazottak rész vettek a személy- és áruforgalom ellenőrzésében.

„Ma erről politikai döntést hozhatunk, amit aztán majd gyakorlatilag is megvalósítunk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ehhez Egyiptom, Izrael és a palesztinok jóváhagyása is szükséges lesz.

Ukrajnáról szólva elmondta, hogy nagyon súlyos a helyzet a frontvonalon: Oroszország is fokozza támadásait, az áldozatok száma mindkét fronton növekszik.

„A szombati támadás a harkivi barkácsáruház ellen a háborús bűnök és az orosz atrocitások újabb példája” – hangsúlyozta. Annalena Baerbock német külügyminiszter a tanácskozásra érkezésekor hangsúlyozta, hogy az ICJ döntését Izraelnek végre kell hajtania és le kell állítania Gázai-övezet déli részén zajló katonai offenzívát. Mint mondta, ha Izrael nem áll le a művelettel, az izraeli túszok nem fognak kiszabadulni és egyre több palesztin kényszerül menekülttáborokba.

„A nemzetközi humanitárius jog mindenkire vonatkozik, Izrael háborús magatartására is” – hívta fel a figyelmet. Ukrajnával kapcsolatban bejelentette, hogy Németország további 60 millió eurós humanitárius segélyt nyújt a háború sújtotta ország keleti felének. „A helyzet Kelet-Ukrajnában még mindig ugyanaz: mindenből hiány van. Az emberek több mint két és fél éve szenvednek az orosz terrorista megszállás alatt” – mondta a német politikus.

Gabrielis Landsbergis litván külügyminiszter érkezési nyilatkozatában – kérdésre válaszolva – bírálta, hogy a magyar kormány „szisztematikusan blokkol minden olyan európai uniós szintű erőfeszítést, amely Ukrajna támogatására irányul az Oroszország elleni háborúban”

„Az Ukrajnával kapcsolatos uniós határozatok 41 százalékát Magyarország blokkolta” – mutatott rá. Mint mondta, a magyar hozzáállást most már „rendszerszintű megközelítésként kell értelmezni, az unió minden törekvésével szemben, amely arra irányul, hogy bármilyen értelmes szerepet vállaljanak a külügyekben”. Hangsúlyozta, hogy erre a problémára megoldást kell találni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.