Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Európai uniós kötelezettség nyomán alkotott új törvényt az Országgyűlés a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról.
A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy biztosítsa az európai adatkormányzási rendelet (Data Governance Act, DGA)magyarországi, törvényi szintű alkalmazhatóságát. Ezzel egyidejűleg az adatok további felhasználásának elősegítéséhez a nemzeti adatvagyon meglévő újrahasznosítási szabályait is célszerű koherens szabályozási környezetben, az igénylők számára átlátható – nem szigetszerűen elkülönülő, hanem egységes – szolgáltatási rendszerként kialakítani. Mindez indokolttá teszi a jelenlegi széttagolt szabályozás átalakítását és egy teljesen megújított jogszabályi környezet kialakítását.
Az elfogadott törvényjavaslat középpontjában a nemzeti adatvagyon hasznosítást elősegítő központi, illetve regisztrált szolgáltatók által nyújtható adathasznosítást-támogató szolgáltatások állnak.
Új feladatai lesznek a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségnek, ezek szolgáltatásnak minősülnek a jövőben, amiért díjat számolnak fel. Az ügynökség szerepe többségében nem lesz kizárólagos, egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat, például az adattisztítást, az adatelemzést más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség felel.
A törvény azt is szabályozza, hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyonleltárt. A nagyobb intézményeknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebbeknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni.
A jogszabállyal kapcsolatos hatósági feladatokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el.
A nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik.
(MTI
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
