Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.
A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában a törvényjavaslatról elmondta: az elmúlt időszakban számtalan szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a szakmai irányításért felelős minisztériumot azzal a javaslattal, hogy a hatékony és gördülékeny átmenet érdekében az új rendszer fokozatosan álljon a közigazgatás szolgálatába. A módosítás alapján a közjegyző szolgálata a politikai felsővezetői kinevezés időtartama alatt szünetel.
Egyértelművé tették, hogy a kormánytisztviselő akkor lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, ha őt az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság delegálja megállapodás vagy részesedés alapján.
Az igazgatási szünetről szóló törvény módosítása biztosítja a lehetőséget a települési önkormányzati képviselő-testületeknek és a vármegyei közgyűléseknek, hogy a polgármesteri hivataloknál, a közös önkormányzati hivataloknál, a közterület-felügyeleteknél és a vármegyei önkormányzati hivataloknál igazgatási szünetet rendeljenek el az év azon napjaira, amikor a kormány döntése alapján kormányzati igazgatási szünet van.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
