Elfogadták az új polgári perrendtartási törvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többéves előkészület után új polgári perrendtartási törvényt fogadott el az Országgyűlés kedden. A törvénykönyvet 130 igen, 31 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház. 

Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett – amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja – a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba. Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.  

A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Ez az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Keresetváltoztatás ezt követően csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon. 

A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. 

A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt.  Járásbírósági szinten – ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel – lehetőség lesz például formanyomtatványok alkalmazására. 

 

 

A jogi képviselő nélkül eljáró felek beadványainak előkészítését, formanyomtatvánnyá alakítását vagy az elektronikus kapcsolattartást is könnyítheti a legfontosabb dokumentumok részletes meghatározása. 

Az új törvény átstrukturálja a bizonyítással kapcsolatos szabályokat is. Új jogintézményként vezeti be a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a helyzetekre ad megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, ellehetetleníteni. Megújul a szakértői bizonyítás is, a többi közt a magánszakértői vélemény rendszerbe illesztésével. 

Cél az is, hogy hatékonyabbá váljon a perorvoslat és nagyobb teret kapjon a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás. Emellett a perrendtartási törvény két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség. 

A jövőben a közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak. 

Az igazságügyi miniszter a törvény ismertetésekor elmondta, hogy a 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból álló törvénykönyvről széleskörű szakmai egyeztetés folyt a többi közt az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarával, de külföldi mintákat is alapul vettek. Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.

(MTI)

---