Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Többéves előkészület után új polgári perrendtartási törvényt fogadott el az Országgyűlés kedden. A törvénykönyvet 130 igen, 31 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház.
Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett – amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja – a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba. Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.
A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Ez az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Keresetváltoztatás ezt követően csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.
Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon.
A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket.
A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt. Járásbírósági szinten – ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel – lehetőség lesz például formanyomtatványok alkalmazására.
A jogi képviselő nélkül eljáró felek beadványainak előkészítését, formanyomtatvánnyá alakítását vagy az elektronikus kapcsolattartást is könnyítheti a legfontosabb dokumentumok részletes meghatározása.
Az új törvény átstrukturálja a bizonyítással kapcsolatos szabályokat is. Új jogintézményként vezeti be a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a helyzetekre ad megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, ellehetetleníteni. Megújul a szakértői bizonyítás is, a többi közt a magánszakértői vélemény rendszerbe illesztésével.
Cél az is, hogy hatékonyabbá váljon a perorvoslat és nagyobb teret kapjon a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás. Emellett a perrendtartási törvény két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség.
A jövőben a közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.
Az igazságügyi miniszter a törvény ismertetésekor elmondta, hogy a 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból álló törvénykönyvről széleskörű szakmai egyeztetés folyt a többi közt az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarával, de külföldi mintákat is alapul vettek. Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
