Elítélték a prostituált gyilkosát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon 18 év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék azt a kínai férfit, aki 2015 áprilisában az Akácfa utcában különös kegyetlenséggel megölt és kifosztott egy prostituáltat. Kínától függ, miként bűnhődik az elkövető.


A Fővárosi Törvényszék 2016. november 22-én kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki Y. G. kínai állampolgárságú vádlottat az Akácfa utcában különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és kifosztás bűntettében, ezért őt távollétében 18 év fegyházbüntetésre ítélte, amelyből leghamarabb 12 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra – közölte lapunkkal a Fővárosi Törvényszék.

A vád szerint a terhelt a vádbeli időszakot megelőzően Szegeden bejelentett munkahellyel rendelkezett. Y. G. 2015 áprilisában otthagyta szegedi munkahelyét és Budapestre utazott azzal a céllal, hogy munkát találjon – ez azonban nem sikerült neki. Az elkövető a fővárosban a VI. kerületben egy ismerőse által bérelt lakásban szállt meg, ahol egy külön szobában lakott.

A vádlott 2015. május 1-jén – kínai írásjellel írt – „Holnap jobb lesz!” felhasználónéven a „We Chat” mobiltelefonos alkalmazáson keresztül felvette a kapcsolatot a prostitúciós tevékenységet folytató sértettel abból a célból, hogy igénybe vegye a hölgy alkalmi szexuális szolgáltatását. Y. G. 21 óra 38 perc körül érkezett a sértett VII. kerületi lakásához, ahol a későbbi áldozat az édesanyjával lakott, aki azonban ekkor nem tartózkodott otthon.

 

A vádlott ismeretlen okból a sértettre támadt, s oly súlyosan bántalmazta, hogy a nő az elszenvedett sérülések következtében életét vesztette. A vádlott ezt követően elvette a sértett kb. 250.000 forint értékű mobiltelefonját, bankkártyáját, valamint kb. 150.000 forint készpénzt, majd a támadáshoz használt késsel együtt elhagyta a helyszínt – olvasható a törvényszék közleményében.

A vádlott másnap elhagyta Magyarországot, s hazautazott Kínába.

A vádlottat az ügyészség különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és kifosztás bűntettével vádolta.

Az ügy sajátossága, hogy az eljárást teljes egészében a vádlott távollétében folytatták le. A Kínai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságai arról tájékoztatták a magyar hatóságokat, hogy Y. G. feladta magát, s az egyik város rendőrségén beismerő vallomást is tett, amit okiratba foglalt formában el is juttattak Magyarországra. A Magyarország Pekingi Nagykövetségén keresztül küldött tájékoztatás arra is kitér, hogy az ázsiai ország jogszabályai alapján a terhelttel szemben ők rendelkeznek joghatósággal az eljárás lefolytatására, s kérték a büntetőeljárás átadását Magyarországtól, a legfőbb ügyész azonban erre nem látott lehetőséget. A Kínában tartózkodó vádlott kiadatására sem került sor, mivel egy miniszterelnöki rendelet értelmében a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság nem adja ki saját állampolgárát.

A tanúvallomások és a szakértői vélemények – főként pedig a tett helyszínén talált maradványok, s DNS minták – alapján a bíróság azt állapította meg, hogy minden kétséget kizáróan a vádlott felelős a sértett haláláért és kifosztásáért.

A súlyosító körülményekre és az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel szabta ki a 18 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetését. Az ítélet nem jogerős, a kirendelt védő enyhítésért jelentett be fellebbezést. Jogerőre emelkedés esetén akkor kerülhet sor az ítélet tényleges végrehajtására, ha a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság átveszi a büntetés végrehajtását.

[htmlbox Polgári_jog_folyóirat]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Elhunyt Karsai Dániel

Elhunyt Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS betegséggel küzdő alkotmányjogász szombaton, halálhírét testvére, Karsai Péter jelentette be közösségi oldalán.

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.