Elítélték első fokon a 28-as villamoson történt emberölés vádlottjait

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék a 28-as villamoson 2020. április 3-án történt emberölés ügyében – a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül – 20 év fegyházbüntetésre ítélte az I. rendű vádlottat mint tettest, a II. rendű vádlottra pedig – aki bűnsegédként vett részt a bűncselekmény elkövetésében – 8 év 6 hónap börtönbüntetést szabott ki elsőfokon. Harmadik társuk, egy nő 2 év – 4 évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetést kapott emberöléssel összefüggésben elkövetett bűnpártolás bűntette miatt.

A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak, akik Budapest VIII. kerületében hajléktalanként éltek, 2020. április 3-án este 21 óra körül felszálltak a Kőbányai úton a 28-as villamosra, ahol nyomban belekötöttek a sértettbe és barátjába, akikkel egy kistermetű kutya is utazott. Az I. rendű vádlott előbb a kutyát piszkálta, majd leköpte a sértettet és dulakodni kezdett vele. Eközben elővett egy 9,5 cm-es pengehosszúságú kést, amivel szíven szúrta a sértettet. A sértett barátja próbált
a férfi segítségére sietni, azonban ezt a II. rendű vádlott olyan módon akadályozta meg, hogy megütötte őt. A 26 éves sértett a szúrás következtében rövid időn belül a helyszínen életét vesztette, az életét a gyorsan kiérkező mentők sem tudták megmenteni. A vádlottak a helyszínről elmenekültek, de nem sokkal később a rendőrök a környéken elfogták őket.

A bíróság a három napon keresztül megtartott tárgyaláson tanúkat és szakértőket hallgatott meg. A lefolytatott bizonyítás eredményeként elvetette az I. rendű vádlott azon védekezését, miszerint a sértettnél is volt egy kés és a villamos fékezésének hatására a sértett véletlenül esett bele a vádlott késébe. A II. rendű vádlott azon védekezése, hogy ő nem észlelte az I. rendű cselekményét, szintén elvetésre került a bíróság által, mivel ezen védekezéseket a III. rendű vádlott beismerő és társaira is
terhelő vallomása mellett az egyéb bizonyítékok is egyértelműen cáfolták.

A bíróság elvetette azt a védekezést is, hogy az I. rendű vádlott nem szándékosan, hanem gondatlanul okozott sérülést, és azt állapította meg, hogy a szúrás pillanatában a vádlott felismerte annak reális lehetőségét, hogy magatartása alkalmas a sértett életének kioltására, és ezen eredménybe – ha azt nem is kívánta, de – belenyugodott.

A bíróság nyomatékosan értékelte a büntetés kiszabása körében az I. és II. rendű vádlottak sorszorosan büntetett előéletét, azt, hogy az I. rendű vádlott feltételes próbaidő alatt követte el a cselekményt, továbbá az elkövetés módját, miszerint egy közforgalmú tömegközlekedési eszközön minden indok nélkül kötöttek bele az utasokba és bántalmazták a sértettet és barátját. Az ilyen jellegű erőszakos bűncselekmények a főváros ezen részén kifejezetten elszaporodottnak mondhatók.

Az ítélettel szemben az ügyész az I. és II. rendű vádlott vonatkozásában súlyosításért, hosszabb tartamú büntetés kiszabása érdekében, míg az I. és II. rendű vádlottak és védőik felmentésért, eltérő minősítésért, részben pedig enyhítésért jelentettek be fellebbezést. A III. rendű vádlott és védője három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslat bejelentésére. A bíróság az I. és II. rendű vádlott letartóztatását az ítélet kihirdetését követően fenntartotta. A fellebbezésről a Fővárosi Ítélőtábla fog dönteni.

---