Elkaszálta az EU a reklámadót

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat ezért a szabályozást meg kell változtatni – közölte az Európai Bizottság. A kormány szerint a bizottság döntése ellentétes az uniós joggal.

A magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak – írta közleményében az Európai Bizottság.

A bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek.

A bizottsági vizsgálat azt állapította meg, hogy az egyetlen adókulcsra épülő adórendszerekben a kisebb vállalatok minden esetben kevesebb adót fizetnek nagyobb versenytársaiknál, mivel kevesebb reklámbevétellel rendelkeznek. A törvényben szereplő progresszív adómértékek miatt azonban az alacsony reklámbevételű vállalatok – még reklámbevételük arányához képest is – lényegesen kevesebb reklámadó fizetésére voltak kötelesek, mint a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok. Ez tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek versenytársaikkal szemben – jelentették ki.

Az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

Az uniós bizottság vizsgálata ezenfelül megállapította, hogy a törvény elhatárolt veszteségek levonásának lehetőségére vonatkozó rendelkezése szintén indokolatlan előnyben részesített egyes vállalatokat. Ezt a lehetőséget azokra a cégekre korlátozták, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Az bizottság szerint ez a gyakorlat is tisztességtelen gazdasági előnyt biztosít ezeknek a vállalatoknak hatékonyabb versenytársaikkal szemben.

A bizottság kimondta azt is, hogy a 2015 júliusa óta hatályos, uniós kérésre módosított reklámadó a helyes irányba tett lépéseket jelentett, azonban nem teljes mértékben oszlatta el az aggályokat. A módosított rendszer ugyanis lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy maguk döntsenek arról, hogy a módosított szabályozás visszamenőleges alkalmazását választják-e, valamint fenntartja az árbevételen alapuló progresszív adókulcsokat (0 százalék és 5,3 százalék) – jelentették ki.

A bizottság aláhúzta, Magyarországnak joga van arra, hogy saját adózási szabályait, illetve az adók és illetékek célját maga határozza meg, ugyanakkor az adórendszernek összhangban kell állania az uniós joggal, így az állami támogatási szabályokkal, és indokolatlanul nem részesíthet előnyben egyes vállalatokat másokkal szemben.

A módosított reklámadóról szóló törvény szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

A kormány elkötelezett a reklámadó jelenlegi szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó – reagált lapunkhoz is eljuttatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium az EU döntésére.

 

„A Bizottság döntése ellentétes az uniós joggal. A reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere ugyanis nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást. Mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja. A Bizottság döntése nemcsak a tagállami adószuverenitást és uniós jogot sérti, hanem diszkriminatív is hazánkkal szemben. A brüsszeli testület ugyanis  nem kifogásol olyan tagállami reklám-adószabályozást, amely különbséget tesz a különféle reklám-közzétételi módok adóztatása között.

Hazánk még a Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek – az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól.” – érvel a magyar kormány.

(MTI, Jogászvilág)

---