Elkészült a szerzői jogi irányelv átdolgozása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság pénteken tette közzé a felülvizsgált szerzői jogi szabályokat, amelyeket tavaly a  tagállamok – köztük Franciaország és Lengyelország – heves kritikája mellett fogadtak el , valamint egyes műsorszolgáltatók és internetes aktivisták szerint fennállt a cenzúra veszélye.

A szerzői jogi irányelv két évtized óta az első jelentős átdolgozáson esett át, amelynek célja az volt, hogy méltányos ellentételezést biztosítson az EU 1 milliárd dolláros kreatív iparának és a kreatív cégek 11,7 millió alkalmazottjának.

A kreatív iparág által támogatott módosítással az irányelv 17. cikke arra kényszeríti a Google-t és a Facebookot és más platformokat, hogy telepítsenek szűrőket, hogy megakadályozzák a felhasználókat a szerzői jog által védett anyagok feltöltésében.

Az irányelv módosítása heves ellentétet váltott ki, művészeket, kiadókat, internetes aktivistákat és a fogyasztói érdekvédőket állított szembe a technológiai vállalatokkal.

Franciaország szerint a Bizottság gyengítheti a 17. cikket, míg Lengyelország az Európai Bíróságon vitatja azt.

A platformok perelhetők lesznek azért, mert a szerzői jogokat sértő tartalmat nyilvánosan elérhetővé tették, még akkor is, ha a felhasználók töltötték fel azokat. A kritikusok szerint a szűrők költségesek, és téves blokkoláshoz vezethetnek.

szerzői jogi irányelv

Az uniós tagállamoknak június 7-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogba. A Bizottság pénteken közzétett szakpolitikai dokumentumában úgy foglamazott, hogy a 17. cikk csak azokra az online szolgáltatókra, valamint online audio- és video-streaming szolgáltatókra vonatkozik, amelyek pénzt keresnek a szerzői jog által védett művekből, amelyeket felhasználói platformjukra töltöttek fel. A nonprofit online enciklopédiák és oktatási szervek, nyílt forráskódú szoftverplatformok és online piacterek mentességet élveznének.

A vállalatok mentesülhetnek a felelősség alól, ha bizonyítani tudják, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy engedélyt szerezzenek a szerzői jog által védett művek közzétételére a platformjaikon, és bejelentés esetén gyorsan intézkedtek a tartalom eltávolításáról.

Az internetes aktivisták kezdeményezésére a Bizottság úgy dolgozta át a javaslatot, hogy a 17. cikket nem kell alkalmazni a karikatúrára, a paródiára, a kritikára, a felülvizsgálatra és az idézetekre. A Bizottság szerint a tartalom automatikus blokkolását a nyilvánvalóan jogsértő feltöltésekre kell korlátozni, az uniós országoknak pedig panasz- és jogorvoslati mechanizmust kell biztosítaniuk a szolgáltatóknak, hogy felhasználóik vitás esetekben igénybe vegyék azt.

A tekintélyelvű kormányok visszaélhetnek a tartalom automatizált blokkolásával, hogy a kritikusok ellen fellépjenek – közölte az Európai Digitális Jogokért (EDRi) lobbicsoport. „Ez veszélyes precedenst teremt a jövőbeli európai jogszabályok és a világ más kormányai számára, amelyek inspirálónak tarthatják az európai törvényes szerzői jogi cenzúrát” – jelentette ki Diego Naranjo, az EDRi politikai vezetője.

Az Európai Kereskedelmi Televíziók Szövetsége (ACT) szintén kritikát fogalmazott meg, és szerintük az irányelvet figyelmen kívül fogják hagyni. „Ez a legutóbbi, nem kötelező érvényű útmutatás nyilvánvalóan vitatott és nagy valószínűséggel támadható” – fogalmazott Gregoire Polad, az ACT főigazgatója. A Facebooknak és a Google sem válaszolt még a Reuters átdolgozott javaslattal kapcsolatos kérdéseire.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

A gyűlölet dimenziói – egy konferencia tanulságai

A gyűlöletbeszéd témája nem is lehetne időszerűbb: a gyűlöletkeltő megszólalások, online tartalmak a mindennapok részévé váltak. Az átalakuló nyilvánosság, azon belül is különösen a közösségi média, a radikalizálódó politikai szereplők, a társadalmi és gazdasági válságok, a járványok és háborúk mind fokozzák a gyűlöletbeszédet, illetve felgyorsítják a terjedését. A sértő és gyűlölködő beszéd nemcsak a kisebbségi csoportokat és tagjait érinti, hanem az egész társadalmat. Az ellene való fellépés mindannyiunk közös feladata és felelőssége. A gyűlöletbeszéddel szembeni és a kisebbségi jogokért való kiállás ezért valójában a demokráciáért való küzdelem.