Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Többször is ellentmondásba keveredett vallomása során Ahmed H. az ellene a röszkei közúti átkelőnél 2015 őszén történt tömegzavargás ügyében folyó, megismételt elsőfokú eljárás hétfői tárgyalási napján a Szegedi Törvényszéken.
A 41 éves férfit a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettével vádolja az ügyészség.
A Cipruson élő férfit a törvényszék 2016 novemberében bűnösnek találta, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta. Ezt a döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú eljárás megismétlésére kötelezte a bíróságot.
A vádirat szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült.
Kóbor Jenő tanácsvezető bíró hétfőn Ahmed H. mintegy 150 oldalnyi nyomozati vallomását ismertette, és a vádlottat kikérdezve igyekezett feloldani az abban található ellentmondásokat.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A vádlott vallomása szerint akkor, amikor megérkeztek az átkelő szerb oldalához, ő azt hallotta, hogy a határ zárva van, de majd kinyitják. Az volt a célja, hogy a családját minél kevesebb kockázattal továbbvigye. Később a tömeg az kérte, hogy egy angolul értő ember menjen előre. Állítása szerint kétszer beszélt a magyar rendőrökkel, tisztelettel fordult hozzájuk, arra kérte őket, hogy nyissák ki a kaput a háború elől menekülő, békés emberek előtt, akik között gyerekek is vannak.
Azt vallotta, hogy egy afgán férfi vette el tőle a hangosbeszélőt, amellyel a tömeghez szólt. Úgy fogalmazott, mérges volt a kődobálókra, a hétfői tárgyaláson előbb azt mondta, ő maga nem dobált, később azt állította, a vele konfliktusba keveredő afgán férfit dobta meg, aki szidalmazta is.
Egy videofelvételt megtekintve korábban a férfi elismerte, hogy a kerítéstől kicsit távolabb követ tört, a tárgyaláson erre annyit mondott, elképzelhető, hogy így történt, de nem tud erre magyarázatot adni. Majd arról is beszélt, a könnygáz miatt elvesztette az önuralmát, nem tudott tiszta fejjel gondolkodni, köveket kapott föl és a tömeg más tagjaihoz hasonlóan dobált. Újabb kérdésekre azt mondta, nem emlékszik a történtekre.
Arról is ellentmondóan nyilatkozott, hogy értette-e a helyszínen dolgozó rendőrségi tolmács által elmondottakat.
A vádirat szerint a férfi volt azok egyike, akik ultimátumot adtak a magyar hatóságoknak a határ megnyitását követelve. A tárgyaláson azt állította, legfeljebb segítségként, figyelmeztetésképpen mondhatta a rendőröknek, hogy a tömeg le fogja dönteni a kerítést, azt határozattan tagadta, hogy a határ megnyitását követelte volna.
A per szerdán és pénteken a helyszíni felvételek levetítésével folytatódik.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
