Előzetesben marad a lúgos orvos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban 2017. augusztus 17-én a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb az elsőfokú bíróság által nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta, egyben az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti védői indítványt elutasította -olvasható a birosag.hu-n.


Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. május 4-én kihirdetett, nem jogerős ítéletében Dr. B. K. vádlottat bűnösnek mondta ki maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntettében és kifosztás bűntettében, ezért a vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 6 év közügyektől eltiltásra és 5 évre az orvosi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott a volt barátnője testére ismeretlen eredetű lúgot öntött és az eszméletlen állapotban lévő sértettet pokrócba burkolva a díványra fektette. Annak érdekében, hogy cselekményét rablásnak álcázza, magához vette a sértett fiának laptopját, valamint a sértett két mobiltelefonját.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője felmentésért jelentettek be fellebbezést.
 
A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2017. március 10-én ítéletet hirdetett, melyben az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlott testi épség elleni cselekményét életveszélyt okozó testi sértés bűntettének minősítette, továbbá a vádlott terhére megállapított vagyon elleni erőszakos bűncselekményt okirattal visszaélés vétségének és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének is minősítette. Ezt meghaladóan a vádlott bűnösségét magánlaksértés vétségében is megállapította. Szabadságvesztés büntetésének és a közügyektől eltiltás tartamát egyaránt kilenc évre, az orvosi foglalkozástól eltiltást végleges hatályúra súlyosította.

A határozattal szemben az ügyész súlyosításért, míg a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést.
 
A nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamára figyelemmel a vádlott előzetes letartóztatására az ügyész indítványt terjesztett elő, mely indítványt az ítélőtábla elutasított. Az ügyész által bejelentett fellebbezés alapján a Kúria 2017. március 28-án rendelte el a vádlott előzetes letartóztatását. 
 
A harmadfokon eljáró Kúria 2017. június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla elsőfokú határozatát megváltoztató ítéletét hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Ítélőtáblát új másodfokú eljárásra utasította, egyben a vádlott előzetes letartóztatását a bizonyítás eredményességének veszélyeztetése okán fenntartotta. 
 
A vádlott védője 2017. augusztus 1-jén előterjesztett beadványában a vádlott előzetes letartóztatásának megszüntetését kezdeményezte. Ennek indokaként előadta, hogy az eljárás jelen szakában nincs törvényi lehetőség a bizonyítás eredményességének veszélyeztetése okán a legsúlyosabb kényszerintézkedés fenntartására, valamint, hogy az előzetes letartóztatás törvényben meghatározott további különös feltételei is hiányoznak. 
 
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartására tett indítványát változatlanul fenntartotta. 
 
A Fővárosi Ítélőtábla a megismételt másodfokú eljárásban 2017. augusztus 17-én a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb az elsőfokú bíróság által nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta, egyben az előzetes letartóztatás megszüntetése iránti védői indítványt elutasította.

A végzés indokai szerint a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartása az eljárás jelen szakaszában nem kizárt. Tekintettel arra, hogy a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése következtében az ügy visszakerül a tárgyalás előkészítésének szakaszába és a tárgyalás kitűzését követően – a harmadfokú bíróság által adott iránymutatásnak megfelelően – kiterjedt bizonyítás lefolytatására kerül sor, így megalapozottan tartani lehet attól, hogy szabadlábra kerülése esetén a vádlott a sértett, illetve egyes tanúk befolyásolásával az igen nagy terjedelmű bizonyítást megnehezítené, veszélyeztetné. Az ítélőtábla döntésében hivatkozott továbbá azon egységes bírói gyakorlatra is, mely szerint ha a hatályon kívül helyezett másodfokú határozatban nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama magas, akkor az semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül. Mindennek következtében az ítélőtábla a vádlott előzetes letartóztatása fenntartásának törvényi feltételei fennálltát megalapozottnak találta.
 
A Fővárosi Ítélőtábla a végzés meghozatalát követően haladéktalanul intézkedett a határozat kézbesítéséről.
 
A végzés ellen az ügyész, a vádlott és a védője fellebbezést jelenthet be, így az nem jogerős. 
(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.