Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Elutasította az Európai Unió Bírósága (EUB) a Wizz Air keresetét a Tarom légitársaságnak nyújtott állami támogatás miatt – írja az economica.net.
A testület ezzel a döntésével jóváhagyta az Európai Törvényszék 2022. május 4-i ítéletét, melyben megalapozatlannak nyilvánította a magyar diszkont légitársaság kifogásait.
A Wizz Air azért fordult a luxemburgi székhelyű uniós jogi testülethez, mert 2020-ban a román kormány hitel formájában 36,66 millió euró (13,91 milliárd forint) értékű állami támogatást nyújtott a Taromnak. A Wizz Air arra alapozta a beadványát, hogy a román légiforgalmi piac méretéből adódóan az állami légitársaság szolgáltatásainak esetleges megszűnése nem okozna számottevő léptékű zavart a piac működésében, illetve szociális problémákat, amiatt, hogy megszűnne a légi összeköttetés az ország bizonyos régiói között.
„A bíróság megerősíti, hogy a piac viszonylag korlátozott mérete nem mond ellent annak, hogy egy piaci szolgáltatást fontosnak lehessen minősíteni, a megszakítása tehát azzal a veszéllyel járna, hogy súlyos szociális nehézséget generálna vagy működési zavart okozna a piacon” – idézi az economica.net az ítélet indoklását.
Az EUB megalapozatlannak találta a Wizz Air azon érvét is, hogy indokolatlan lett volna az állami támogatás, mivel a konkurens légitársaságok betölthették volna a Tarom járatainak kiesésével keletkező piaci űrt.
A magyar diszkont légitársaság korábban a magántulajdonban levő román fapados társaság, a Blue Air számára nyújtott 300 millió lejes (22,89 milliárd forint) állami támogatás miatt is az Európai Bírósághoz fordult, időközben azonban a cég fizetésképtelenné vált és állami tulajdonba került.
Az idén 71 éves Tarom 2008 óta folyamatosan veszteséges, 2022 végén az adósságállománya 1,41 milliárd lej (107,61 milliárd forint) volt. Jelenleg az Európai Bizottság asztalán van egy újabb, 900 millió lejes (68,68 milliárd forint) állami támogatás terve, melyet a vállalat átszervezéséhez nyújtana a bukaresti kormány.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
