Embercsempészet ügyében született ítélet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntést hozott abban a büntetőügyben, amelyben a terhelteket azzal vádolták, hogy ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtottak vietnámi állampolgároknak abban, hogy illegális úton belépjenek a schengeni övezetbe.

A Törvényszék a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét megváltoztatta és – az I. és II. rendű vádlottak kivételével –
az összes vádlott büntetését enyhítette, a XVIII. és XIX. rendű vádlottat pedig – bizonyítottság hiányában – felmentette az ellenük embercsempészés bűntette miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság továbbá a minősítés, a rendbeliségek, valamint a személyi körülmények vonatkozásában
végzett változtatást, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélet szerint az I. rendű vádlott kihasználva a Magyarországon élő vietnami származású személyek közötti ismertséget és kialakult gazdasági kapcsolatait, anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtott vietnami állampolgároknak a schengeni övezetbe meg nem engedett módon
történő belépéshez. Vádlott-társai segítségével nagy számban juttatott illegális bevándorlókat Magyarországon keresztül Nyugat-Európába. A bevándorlóknak üzleti, turista, kivételes esetben pedig egyszeri tanulmányi vízumot szerzett.

A jogerős határozat szerint az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le, indokolási kötelezettségének eleget tett és túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, amelyet másodfokon csak kis mértékben kellett pontosítani.

Az elsőfokon kiszabott büntetések enyhítésére az egyes vádlottak büntetlen előélete, egészségi állapota, az eltartottaik száma és a terhükre fel nem róható időmúlás adott alapot. Tekintettel arra, hogy az I. rendű és a II. rendű vádlottal szemben jelenleg is elfogatóparancs van érvényben, ezért vonatkozásukban az időmúlást enyhítő körülményként a Törvényszék nem tudta figyelembe venni, így az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 5 év fegyházbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást, valamint a II. rendűvel szemben kiszabott 3 év 6 hónap fegyházbüntetést és 4 év
közügyektől eltiltást helybenhagyta.

A másodfokú bíróság egy vádlott esetében a kiszabott börtönbüntetést 3 év próbaidőre felfüggesztette, hat vádlottat pedig börtönbüntetés helyett különböző mértékű – 1.350.000 forinttól 2.160.000 forintig terjedő – pénzbüntetésre ítélt.

A törvényszék a tárgyaláson rendelkezett a IV. rendű, V. rendű, VIII. rendű és IX. rendű vádlottakkal szemben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések – 3 vádlott esetében 1 év 6 hónap börtönbüntetés, 1 vádlott esetében pedig 2 év fegyházbüntetés – azonnali foganatba vételéről.

Az ítélet csak a két felmentéssel érintett – XVIII. rendű és XIX. rendű – vádlott esetében nem jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.