Jogszabályfigyelő 2024 – 26. hét


Alábbi cikkünkben a 2024/68–70. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a digitális állam megteremtését célzó, illetve a cégeljárást érintő módosítások mellett a kötelező jótállás alá eső termékek körét meghatározó rendeletről és a mintaperekkel kapcsolatos jogegységi határozatról is olvashatnak.

 

Tartalom:

  1. A digitális államhoz kapcsolódó rendeletmódosítások
  2. A cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó rendeletmódosítások
  3. Kötelező jótállás alá eső termékek köre
  4. A mintaperben született, felülvizsgálattal nem támadott határozattól való eltérésről döntött a Kúria

 

A digitális államhoz kapcsolódó rendeletmódosítások

Az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet módosítása értelmében a digitális államról szóló törvény szerinti digitális állampolgárság szolgáltatóként az IdomSoft Zrt.-t jelölte ki a Kormány, míg az úgynevezett keretszolgáltatások szolgáltatója a digitális állampolgárság szolgáltató, aki az eAláírást a NISZ Zrt. bevonásával biztosítja. A digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációs szervei a kormányhivatalok, illetve azok járási (fővárosi kerületi) hivatalai, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, a NAV, valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek lesznek.

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló kormányrendelet módosítása rögzíti, hogy dap.gov.hu honlapon elérhetővé teszik a digitális állampolgársággal kapcsolatos nyilvántartáshoz és keretalkalmazáshoz, a nemzeti digitális irattárcához, a keretszolgáltatásokhoz továbbá a felhasználói profil aktiválásához és inaktiválásához készített tájékoztatókat, valamint a szolgáltatás általános szerződési feltételeit is. A rendeletmódosításokat tartalmazó jogszabálycsomag egyebek között megállapítja a digitális állampolgárság előregisztráció, felhasználói profil, keretalkalmazás, valamint az  eAzonosítás keretszolgáltatás, eAláírás keretszolgáltatás részletszabályait is.

  • Joganyag: 138/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet a digitális államhoz kapcsolódó további kormányrendeletek módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 07. 01., 2024. 09. 01.
  • Megjegyzés: 5 jogszabály módosítását tartalmazó rendeletcsomag

 

A cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó rendeletmódosítások

A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (Cvhr.) módosítása értelmében 2025. március 1-jével megváltoznak a közkereseti társaságok, betéti társaságok, zártkörűen működő részvénytársaságok, egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaságok szerződésmintái, az egyéni cégek alapító okirat mintái, valamint a végrehajtói irodák szerződésmintái és az egyszemélyes végrehajtói irodák alapító okirat mintái is. Módosulnak ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaságok, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok 2024. január 1-jétől hatályos szerződésmintái is.

Az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet (eCvhr.) módosítása immáron egységes előírásként rögzíti, hogy szerződésmintát alkalmazása esetén a létesítő okiratot elektronikus nyomtatványon kell elkészíteni. 

  • Joganyag: 9/2024. (VI. 28.) IM rendelet cégeljárásban használható szerződésmintákra vonatkozó miniszteri rendeletek módosításáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 06. 29., 2024. 10. 01., 2025. 03. 01.
  • Megjegyzés: 2 jogszabály módosítását tartalmazó rendeletcsomag

 

Kötelező jótállás alá eső termékek köre

Július 1-jei hatállyal az alábbiakban hivatkozott külön jogszabály állapítja meg a 10 ezer forint eladási ár feletti kötelező jótállás alá eső termékek körét.

  • Joganyag: 10/2024. (VI. 28.) IM rendelet a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek körének meghatározásáról
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/69. (VI. 28.)
  • Hatályos: 2024. 06. 29., 2024. 07. 01.
  • Megjegyzés: új jogszabály

 

A mintaperben született, felülvizsgálattal nem támadott határozattól való eltérésről döntött a Kúria

„A mintaperben, alsóbb bírósági szinten hozott ítélet a Kúriát nem köti, vagyis a felülvizsgálattal nem támadott mintaperben hozott ítélettől a Kúria eltérhet az annak alapján hozott ítéletek jogszerűségének vizsgálatára irányuló felülvizsgálati eljárásban. A Kúria K.V. ítélkező tanácsa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett Kfv.37.471/2019/11. számú ítélet indokolásának [48] bekezdésében foglalt jogértelmezéstől eltérhet, az és a hasonló jogértelmezést tartalmazó határozatok a továbbiakban kötelező erejűként nem hivatkozhatók.” – derül ki a 7/2024. JEH határozat rendelkező részéből.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben „[a] felperes egy keresetlevélben indított közigazgatási pert a 22 db határozat jogszerűségének felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság határozatonként elkülönítette a közigazgatási pereket, és a 111.K.702.171/2022. számú perben a Kp. 33. § (1) bekezdése alapján döntött annak mintaperként történő elbírálásáról. Erre tekintettel a többi elkülönített perben az eljárást a mintaper elbírálásáig felfüggesztette.” {7/2024. JEH határozat, Indokolás [2] bekezdés.}

A mintaperben hozott ítélettel szemben jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő a jogosultak, így a felfüggesztett pereket folytatva az elsőfokú bíróság „[…] a mintaperben hozott ítéletre hivatkozva azzal azonos tartalmú ítéleteket hozott.” {Lásd: 7/2024. JEH határozat, Indokolás [5] bekezdés.}

A Kúria álláspontja szerint: „A jogorvoslat lehetősége a Kp. szerint meghatározott körben megilleti a peres eljárás résztvevőit, a mintaperben hozott ítélet elleni felülvizsgálat elmaradása nem hat ki a mintaperben hozott ítélet alapján hozott további döntésekre. Az ítélt dolog (res judicata) elve nem érvényesülhet egy másik, akár más személyek között folyamatban lévő ügyben. A mintaperrel elérni kívánt hatékonysági, pergazdaságossági szempontok és a perkoncentráció elve az alkotmányos alapjogot nem írja felül, erre figyelemmel a jogorvoslat nem üresedhet ki. [A] Kp. 33. §-ából nem vezethető le, hogy a mintaperben hozott ítélet nyomán hozott ítélet jogszerűségét vizsgáló Kúria a felülvizsgálati eljárásban kötve van a mintaperben hozott ítélet eredményéhez, még akkor is, ha a mintaperben hozott ítéletet a Kúrián felülvizsgálattal nem támadták. Az ettől eltérő megállapításon alapuló kúriai gyakorlat nem tartható fenn, ezért a megjelölt határozatokban szereplő jogértelmezéstől az Indítványozó tanács eltérhet.” {Lásd: 7/2024. JEH határozat, Indokolás [32]–[33] bekezdések.}

  • Joganyag: 7/2024. JEH határozat (Jpe.IV.60.056/2023/11. szám) a mintaperben hozott – felülvizsgálattal nem támadott – határozattól való eltérésről
  • Módosította:
  • Megjelent: MK 2024/68. (VI. 24.)
  • Hatályos: a jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.
  • Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.