Embercsempészet ügyében született ítélet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék jogerős döntést hozott abban a büntetőügyben, amelyben a terhelteket azzal vádolták, hogy ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtottak vietnámi állampolgároknak abban, hogy illegális úton belépjenek a schengeni övezetbe.

A Törvényszék a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét megváltoztatta és – az I. és II. rendű vádlottak kivételével –
az összes vádlott büntetését enyhítette, a XVIII. és XIX. rendű vádlottat pedig – bizonyítottság hiányában – felmentette az ellenük embercsempészés bűntette miatt emelt vád alól. A másodfokú bíróság továbbá a minősítés, a rendbeliségek, valamint a személyi körülmények vonatkozásában
végzett változtatást, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélet szerint az I. rendű vádlott kihasználva a Magyarországon élő vietnami származású személyek közötti ismertséget és kialakult gazdasági kapcsolatait, anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtott vietnami állampolgároknak a schengeni övezetbe meg nem engedett módon
történő belépéshez. Vádlott-társai segítségével nagy számban juttatott illegális bevándorlókat Magyarországon keresztül Nyugat-Európába. A bevándorlóknak üzleti, turista, kivételes esetben pedig egyszeri tanulmányi vízumot szerzett.

A jogerős határozat szerint az elsőfokú bíróság részletes bizonyítást folytatott le, indokolási kötelezettségének eleget tett és túlnyomórészt megalapozott tényállást állapított meg, amelyet másodfokon csak kis mértékben kellett pontosítani.

Az elsőfokon kiszabott büntetések enyhítésére az egyes vádlottak büntetlen előélete, egészségi állapota, az eltartottaik száma és a terhükre fel nem róható időmúlás adott alapot. Tekintettel arra, hogy az I. rendű és a II. rendű vádlottal szemben jelenleg is elfogatóparancs van érvényben, ezért vonatkozásukban az időmúlást enyhítő körülményként a Törvényszék nem tudta figyelembe venni, így az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 5 év fegyházbüntetést és 5 év közügyektől eltiltást, valamint a II. rendűvel szemben kiszabott 3 év 6 hónap fegyházbüntetést és 4 év
közügyektől eltiltást helybenhagyta.

A másodfokú bíróság egy vádlott esetében a kiszabott börtönbüntetést 3 év próbaidőre felfüggesztette, hat vádlottat pedig börtönbüntetés helyett különböző mértékű – 1.350.000 forinttól 2.160.000 forintig terjedő – pénzbüntetésre ítélt.

A törvényszék a tárgyaláson rendelkezett a IV. rendű, V. rendű, VIII. rendű és IX. rendű vádlottakkal szemben kiszabott végrehajtandó szabadságvesztések – 3 vádlott esetében 1 év 6 hónap börtönbüntetés, 1 vádlott esetében pedig 2 év fegyházbüntetés – azonnali foganatba vételéről.

Az ítélet csak a két felmentéssel érintett – XVIII. rendű és XIX. rendű – vádlott esetében nem jogerős.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.