Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ENSZ-ben tárgyalások kezdődtek az egészséges környezethez való jognak, emberi jogként való formális elismerése érdekében. Az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különmegbízottja szerint meg kell védeni azokat, akik életüket kockáztatják a talaj, a vizek, az erődék és az élővilág védelméért.
John Knox szerint, azok, akik az erdőirtások, a szennyezések, a talaj tönkretétele, vagy az orvvadászat ellen küzdenek, komoly árat fizetnek munkájukért. Ezt az ENSZ-nek is el kellene ismernie, mert ezzel el lehet ismerni ezen személyek áldozatvállalását.
A különmegbízott öt évig tartó vizsgálatát követően minden lehetséges eszközzel fellépett az ENSZ tagállamainál a talajt, vizeket, erdőket, levegőminőséget és az állatvilágot védő személyek nagyobb elismerése és támogatása érdekében.
Knox így érvelt: “Ha őket sem tudjuk megvédeni, akkor hogyan védhetnénk meg a környezetünket, amelytől mindannyian függünk.”
A különmegbízott elérte célját, mert a jelentésének hatására a világpolitika elkezdett foglalkozni a Knox által felvetettekkel.
A jelentés szerint a környezetvédőkkel szembeni gyilkosságok jelentősen emelkedetek az utóbbi időben.
Az ügyet azonban csak néhány kormány, valamint az ENSZ támogatja a civil társadalom elutasító, a média pedig inkább a leleplezésekkel foglalkozik.
Múlt héten 24 latin amerikai ország írta alá azt a környezetvédelmi egyezményt, amely a ratifikációt követően arra kötelezi a tagállamokat, hogy vizsgálják ki azokat a gyilkosságokat, amelyekben az elkövetőt mentelmi joga miatt nem lehetett felelősségre vonni.
Szintén a múlt héten indult el az ENSZ programja, amely környezetvédelmi jogi képzést nyújt bírák, ügyészek és rendőrök részére, illetve különböző társaságokkal működik együtt annak érdekében, hogy a befektetések tervezése során az emberi jogokat is vegyék figyelembe.
Korábban szilárdan kialakult az a nézet, hogy a környezetvédelmet és az emberi jogokat egymástól elkülönítve kell kezelni, de az elmúlt évtized tapasztalatai szerint, sokszor egységesen kell fellépni a védelmük érdekében. Több mint 100 ország már jogilag is elismerte az emberi jogok és a környezetvédelem kapcsolatát, de sokan, köztük az ENSZ is, ezt még formálisan nem tette meg.
A két terület közötti kapcsolat elismerését az ENSZ emberi jogi és környezetvédelmi különmegbízottja is támogatja. Az ENSZ általi elismerés még nem oldja meg a problémát, de ösztönzi a kormányokat, hogy inkább támogassák a környezetvédőket, ahelyett, hogy bűncselekménynek nyilvánítanák a tevékenységüket.
A különmegbízott 14 alapelv elfogadását javasolja, amelyek közül az első kettő az emberi jólétet és az ökológiai jólétet deklarálja.
Az alapelvek lényege szerint az ENSZ-nek elő kell írnia a tagállamok számára, hogy garantálják a biztonságos, tiszta, egészséges és fenntartható környezetet az emberi jogok tiszteletben tartása, védelme és biztosítása érdekében.
A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek üdvözölték az ENSZ-ben elindult folyamatokat, amelyek nagyobb biztonságot nyújthatnak számukra és tagjaik számára.
Knox szerint a következő lépés az ENSZ döntés átültetése lesz, amellyel a sérülékeny csoportok védelem alá kerülnek majd.
A munka nagy része már a különmegbízott utódaira marad. Az utódlással kapcsolatban sokan felvetik Leonardo DiCaprio színész nevét, aki az ügy kiemelkedő támogatója.
Knox szerint utódjának az lesz az elsődleges feladata, hogy folyamatosan és határozottan kampányoljon az ENSZ-nél a környezetvédelem kiemelt kezelése iránt.
A különmegbízott szerint egyre több ország kezd el foglalkozni a környezetvédelemmel, sajnos azonban ennek a klímaváltozás okozta problémák a fő mozgatórugói.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!