Energetikai tárgyú törvényjavaslatokat vitatnak meg a képviselők


Felsőoktatással összefüggő, valamint energetikai tárgyú törvényjavaslatokat is tárgyal a szerdai ülésnapon az Országgyűlés.

Az Országgyűlés honlapján található napirend szerint a képviselők 9 órakor a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény tárgyalásával kezdik munkájukat. A nemzetközi szerződés ratifikálásával a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy erősítik a nemzetközi felsőoktatási együttműködést, javítják a felsőoktatási minőségét, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudományos mobilitás és a képesítések elismerése mindenkinek elérhetővé váljon.

Uniós jogharmonizációval indokolják az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vonatkozó uniós rendelet célja, hogy Európai Unió belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az EU szigorodó, az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-csökkentési céljai mellett; ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1-jétől díjat vetnek ki.

Együttes általános vita lesz az atomenergiáról szóló törvény, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény és az energiahatékonyságról szóló törvény módosításáról.

A nukleáris biztonság területén egyebek mellett lehetővé tennék egy független harmadik fél szélesebb körű bevonását az ellenőrzésekbe. Az energiahatékonysággal kapcsolatos szabályok módosítása a kormány energiahatékonysági, beszámolási feladatainak hatékony és eredményes ellátásához szükségesek, hogy elősegítsék a folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárások lezárását. Az energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az európai uniós források feljogosító kritériumainak.

A napirenden szerepel a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, valamint a hulladékról szóló törvény módosítása, amelyet hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalataival indokolnak.

Általános vita lesz a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról. Ez egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetését végző gazdálkodó szervezetnek ne kelljen víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.

A parlament megvitatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022-es egységes költségvetésének végrehajtását, valamint a 2024-es egységes költségvetését is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.

2024. május 16.

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a Médiatanács

Téves korhatárjelölés miatt marasztalta el a TV2-t a médiatanács: annak ellenére, hogy egy eredeti film vágott verzióját sugározta a TV2, maradtak a műsorszámban olyan erőszakos jelenetek, amelyek magasabb korhatári kategóriába sorolást indokoltak volna a médiaszolgáltató által választottnál. Egyebek között erről is határozott május 14-i ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.