Energetikai tárgyú törvényjavaslatokat vitatnak meg a képviselők


Felsőoktatással összefüggő, valamint energetikai tárgyú törvényjavaslatokat is tárgyal a szerdai ülésnapon az Országgyűlés.

Az Országgyűlés honlapján található napirend szerint a képviselők 9 órakor a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény tárgyalásával kezdik munkájukat. A nemzetközi szerződés ratifikálásával a részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy erősítik a nemzetközi felsőoktatási együttműködést, javítják a felsőoktatási minőségét, valamint hozzájárulnak ahhoz, hogy a tudományos mobilitás és a képesítések elismerése mindenkinek elérhetővé váljon.

Uniós jogharmonizációval indokolják az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vonatkozó uniós rendelet célja, hogy Európai Unió belső piacán megtermelt cement, villamos energia, műtrágya, vas és acél, alumínium, valamint hidrogén globálisan is versenyképes maradjon az EU szigorodó, az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátás-csökkentési céljai mellett; ezért az EU-ba importált termékekre 2026. január 1-jétől díjat vetnek ki.

Együttes általános vita lesz az atomenergiáról szóló törvény, az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények, továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény és az energiahatékonyságról szóló törvény módosításáról.

A nukleáris biztonság területén egyebek mellett lehetővé tennék egy független harmadik fél szélesebb körű bevonását az ellenőrzésekbe. Az energiahatékonysággal kapcsolatos szabályok módosítása a kormány energiahatékonysági, beszámolási feladatainak hatékony és eredményes ellátásához szükségesek, hogy elősegítsék a folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárások lezárását. Az energiahatékonysági célkitűzések megvalósítása szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen az európai uniós források feljogosító kritériumainak.

A napirenden szerepel a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, valamint a hulladékról szóló törvény módosítása, amelyet hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerre történő áttérés első gyakorlati tapasztalataival indokolnak.

Általános vita lesz a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításáról. Ez egyebek mellett lehetővé tenné, hogy az állami tulajdonú költségvetési szerv kezelésében lévő bérlakások és szállók üzemeltetését végző gazdálkodó szervezetnek ne kelljen víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie.

A parlament megvitatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2022-es egységes költségvetésének végrehajtását, valamint a 2024-es egységes költségvetését is.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.