ENSZ-elismerés Magyarországnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországot beválasztották az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába. A mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.


A 47 tagú Emberi Jogi Tanács új tagjairól tartott voksoláson a világszervezet közgyűlésének 144 tagja szavazott Magyarország mellett. A mandátum három évre szól és 2017-ben kezdődik.

A kelet-európai térségnek fenntartott két helyért három ország versengett: Magyarország mellett Horvátország és Oroszország, ez utóbbi a mostani 3 éves ciklusban már tagja volt a szervezetnek. Horvátország a maga 114 voksával megelőzte az oroszokat, akik csak 112 szavazatot kaptak. Ebben valószínűleg része volt annak is, hogy a hét elején több mint 80 humanitárius szervezet arra szólította fel a világszervezet tagállamait, hogy Moszkva Szíriában játszott szerepe miatt Oroszország ne kerülhessen be újra az Emberi Jogi Tanácsba. 

Az Emberi Jogi Tanács fontos kormányközi testülete a világszervezetnek. Az ENSZ Közgyűlése – az ENSZ Emberi Jogi Bizottság utódjaként – 2006. március 15-én döntött a létrehozásáról. A tanácsban helyet foglaló 47 állam képviselőjének feladata: az emberi jogok védelme, a megsértésük elleni fellépés, és ajánlások megfogalmazása. 

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

 

Magyarország egyszer már volt tagja, mégpedig 2009-től 2012-ig. A választás regionális alapon történik, a jelölteket a térségek választják ki, ha nincs vetélytársuk, a megválasztásuk gyakorlatilag eldöntött kérdés. Így került be például most a testületbe Szaúd-Arábia is – amelyet pedig rengeteg bírálat ér különböző civil szervezetek részéről jemeni hadjárata, az ottani bombázások miatt -, méghozzá 152 szavazattal. 

Magyarország ENSZ-nagykövete idén júniusban nyújtotta be az ENSZ Közgyűlése elnökéhez azt a levelet, amelyben előterjesztette, hogy Magyarország ismét jelölteti magát a tanácsba. A levélhez csatolt dokumentumban Budapest önkéntes ígéretet tett és kötelezettséget vállalt a többi között például az emberi jogok nemzetközi rendszerének erősítésére, a párbeszédet és együttműködést lehetővé tevő „átfogó megközelítések” erősítésére, melyek célja a tanács reagálóképességének javítása. Szerepelt az önként vállalt kötelezettségek között az évente megrendezett Budapesti Emberi Jogi Fórum folytatása, a csatlakozás a különböző nemzetközi emberi jogi kezdeményezésekhez, vagy újabb diszkrimináció-ellenes intézkedések foganatosítása.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.