ENSZ: vonja vissza a kormány az alkotmánymódosításokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa sürgette a magyar kormányt, hogy vonja vissza azokat az alkotmánymódosításokat, amelyeket nemzetközi és regionális emberi jogi testületek széles körben bíráltak, úgy minősítettek, mint amelyek visszalépést jelentenek az emberi jogok védelmében, és aláássák az alkotmányosságot.


Navanathem (Navi) Pillay az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi főbiztosságának honlapján kedden nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a Velencei Bizottságnak (VB) a magyar alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatos állásfoglalását, amely szerinte „megerősíti azokat az aggodalmakat, amelyeket a módosítások márciusi elfogadásakor fejeztünk ki”.

„A negyedik módosítás egészében további visszalépést jelent az emberi jogok védelme tekintetében. Ez komoly aggodalomra ad okot, nem utolsósorban azért, mert Magyarország korábban arról volt ismert, hogy ott az emberi jogok védelmének rendkívül fejlett rendszere alakult ki” – írta a főbiztos, hozzátéve, hogy Magyarországnak törekednie kell az emberi jogok védelme magas normáinak fenntartására.

A főbiztos közölte, hogy osztja a VB aggodalmait a bírák függetlensége ügyében, megjegyezve, hogy az Országos Bírósági Hivatal politikai kinevezésű, rendkívül erős jogkörökkel bíró elnökének pozícióját a negyedik módosítás tovább erősítette, míg a bíróságok saját önkormányzó testületét, az Országos Bírói Tanácsot meg sem említik az alaptörvényben. A főbiztos véleménye szerint ez jelentősen aláássa az emberi jogok védelme szempontjából alapvető fontosságú bírói függetlenséget.

Pillay különösen aggasztónak minősítette azt a VB által ugyancsak kifogásolt módosítást, amely kizárja, hogy az Alkotmánybíróság saját korábbi, 2012 előtti határozataira hivatkozzék ítéleteiben. Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy sok emberi jogi alapelv az évek során alakult ki és jelent meg az Alkotmánybíróság gyakorlatában, köztük például a halálbüntetés eltörlése, amelyet világszerte üdvözöltek, és amelyet mintául vettek több más országban.

Idézte a VB véleményét, amely szerint az alkotmányosság elleni támadás negatív hatással van a hatalmi ágak elválasztására, az emberi jogok védelmére és a törvények uralmára.

Ugyancsak üdvözölte a főbiztos a VB erős kritikáját a sarkalatos törvények széles körű használatára vonatkozóan, amelyeket „gyakran a parlament tagjai egyénileg terjesztenek elő, elkerülve így a kormányjavaslatokra előírt vizsgálatot”.

Kifogásolta továbbá, hogy a sarkalatos törvényeket kétharmados többséggel fogadják el, amely a jelenlegi kormánynak megvan, de a jövőben komoly problémát jelenthet, mert kisebb parlamenti többséggel rendelkező kormányok képtelenek lesznek megváltoztatni a jelenlegi többség által elfogadott szociális, pénzügyi, családjogi és egyéb törvényeket. A főbiztos egyetértett a VB-vel, hogy ez súlyos fenyegetés a demokráciára nézve.

A főbiztos megjegyezte, hogy a magyar kormány által a VB és az Európai Bizottság bírálatára válaszul előirányzott további alkotmánymódosítások „túlságosan csekély” engedményeknek tűnnek.

Pillay végezetül felszólította a magyar kormányt, hogy „komolyan foglalkozzon azokkal az észrevételekkel, amelyeket az elmúlt három évben nemzetközi emberi jogi szervezetek és olyan jelentékeny regionális testületek vetettek fel, mint amilyen a VelenceiBizottság”.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.