Veszteséges a bankszektor – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A lényegesen javulás ellenére még mindig hatalmas veszteséget mutat a magyarországi bankok 2012-es összesített mérlege. Az InfoTandem heti infografikája ugyanakkor jól szemlélteti, hogy a több évi meredek zuhanás után tavaly már kifelé tartottak a vízből a pénzintézetek.


A végtörlesztéssel alaposan megterhelt 2011-es esztendőhöz képest relatíve jó évet zárt a bankszektor, ám a nullszaldó alighanem még odébb van, nem is beszélve a korábbi masszív profittömegről. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss kockázati jelentése szerint – előzetes, nem auditált adatok alapján – az ágazat adózott eredménye 2012-ben mínusz 161 milliárd forintot tett ki. Ez a mutató öt évvel ezelőtt épp kétszer ekkora értéket vett fel – csak éppen pozitív előjellel. Ám a mélyponton talán már túljutottunk: az egy évvel korábbi 243 milliárdos veszteség a saját tőkéhez viszonyítva még mínusz 9,6 százalékos buktának felelt meg, a tavalyi viszont már „csak” 6,3 százalékosnak. A bankok eredményessége szempontjából kulcsfontosságú a kamatbevétel. Ez 2012-ben emelkedett ugyan 67 milliárddal, elérve így 2086 milliárd forintot, de a kamatkiadás jóval gyorsabban bővült. Így a nettó kamatbevétel, azaz a kamatmarzs, csaknem 9 százalék apadás után 776 milliárd forintra mérséklődött. Ezt több tényező magyarázza – a portfolió romlásától a kamatozó állomány csökkenéséig –, ám a rövid távú okok között a PSZÁF elemzése szerint mindenképp kiemelendő a 2012 augusztusában indult alapkamat-csökkentési hullám. A jegybanki betéteken elért bevételt azonnal visszavető kamatvágásokat a betéti kamatok csak késve tudták követni, így a forrásköltségek tovább maradtak magasan. Összességében az átlagos forrásköltség emelkedése 13,5 százalékkal növelte a kamatkiadásokat, míg az átlagos eszközhozam csak 7,5 százalékkal emelte a bevételeket; mindez a nettó kamatmarzs súlyos visszaesésében csapódott le.

A veszteségeket enyhítő egyik körülmény, hogy az ágazat működési költségei 2010-hez viszonyítva 6 százalékkal zsugorodtak. A költségmegtakarításban lényeges szerepe volt a fiókbezárásoknak és a marketingkiadások lefaragásának, de a takarékosság minden költségelemet érint valamilyen módon. A szigorú bérgazdálkodást jelzi, hogy az egy alkalmazottra jutó teljes személyi ráfordítás a 2008 végi szinten van. A szektor 2009-ben közel 10 százalékos leépítést hajtott végre, és a létszám azóta is lassan csökken.

Az összesített számokból kirajzolódó kép annyiban csalóka, hogy az egyes pénzintézetek eredményességében óriási különbségek mutatkoznak. A tavalyi szektorszintű ráfizetés 307 milliárd forintos veszteség és 146 milliárdos nyereség szaldójaként adódott. A polarizálódás erős és tartós: a nem auditált adatok alapján 2012-ben 13 bank volt veszteséges, s ebből10 már 2010 óta. Eközben a nyereséges szereplők zöme (20-ból 17) 2011-ben a végtörlesztés ellenére is profitábilis tudott maradni.

Nemzetközi összehasonlításban a magyarországi bankrendszer jövedelmezősége a régiós sáv alsó részébe tartozik. A térség legtöbb országának pénzügyi szektora komoly eredményt tudott elérni, míg Magyarország – Romániával és Szlovéniával együtt – lényegesen elmaradt tőlük.


Kapcsolódó cikkek