EP: több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogállamiság megsértése és a gyűlöletbeszéd ellen emelt szót az alapvető jogok helyzetével kapcsolatban strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament – közölte szerdán az uniós parlament sajtószolgálata. A képviselők többsége szerint több tagállamban is veszélyben vannak az uniós alapjogok.

A tájékoztatás szerint a 390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett elfogadott, az uniós alapjogok helyzetéről szóló, a 2017-es esztendőt összegző nem törvényerejű parlamenti állásfoglalásban a képviselők felszólították az uniós intézményeket, értékeljék a jogállamiság tiszteletben tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot, továbbá megsértik a bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait.

Az állásfoglalásukban a képviselők arra ösztönözték a tagállamokat, hogy a nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a humanitárius vízumok kiadását. Rámutattak, több tagállam megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről.

A képviselők arra figyelmeztettek, hogy néhány tagállamban „banalizálják” a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélték a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozták, az unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. Az Európai Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén.

A képviselők határozottan elítélték egyes tagállamok azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Bírálták az EU hatástalanságát az uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés terén. A jogállamiságot rendszeresen és pártatlanul, objektív kritériumok alapján minden tagállamban ellenőrizni kell – hangsúlyozták.

Elítélték a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre gyakoribb korlátozását. Az uniós parlament aggodalmának adott hangot az újságírókat a tagországokban fenyegető erőszak és nyomásgyakorlás miatt. Az állásfoglalás végezetül a nőkkel szembeni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját is elítélte – közölte az uniós parlament.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.