Eredményes évet zárt a Budapest Környéki Törvényszék tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Eredményes évet zárt a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) tavaly: 16 százalékkal csökkent a folyamatban lévő ügyek száma és 55 százalékkal a két éven túli ügyeké, miközben javult az ítélkezés megalapozottsága – mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki kabinetjének vezetője csütörtökön Budapesten.

Tóth Áron László a BKT összbírói értekezlete előtt tartott sajtótájékoztatón közölte: a törvényszék az ország második legnagyobb létszámú és ügyforgalmú bírósága, több mint ezer ember dolgozik itt és tizennégy járásbíróság tartozik a BKT-hoz.

Hozzátette, illetékességi területük társadalmi, gazdasági, kulturális szempontból is sokszínű, ami sajátos nehézségeket jelent a működés szempontjából. Közölte, országosan jellemző, hogy csökken a bíróságokra érkező ügyek száma, de így is 1,2 millió ügyről van szó évente, és ennek 12,1 százaléka érkezik a BKT-ra. Rámutatott, hogy a törvényszék nemcsak feldolgozta az érkezett ügyeket, de 16 százalékkal csökkentette a folyamatban lévők számát, így most 25 ezer ilyen ügy van ott.

Szólt a törvényszéken folyó ítélkezési munka minőségéről, szakmai színvonaláról is, és kiemelte: a BKT területén a járásbírósági szinten a polgári és gazdasági ügyekben a meghozott ítéletek 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, vagyis 100-ból 92 ügyben a pervesztes is el tudja fogadni a döntést. Büntetőügyekben alacsonyabb az első fokon jogerőre emelkedő ügyek száma, de így is 45 százalékos.

Tóth Áron László elmondta azt is, hogy az érkezett ügyek 92-93 százaléka egy éven belül befejeződik. Hozzátette: 2020 augusztusa óta országosan 43,3 százalékkal csökkent a két éven túl húzódó perek száma, a BKT-n azonban 55 százalékos volt a csökkenés. Szólt arról is, hogy tavaly a BKT-n 1054 távmeghallgatást tartottak.

Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke elmondta: 2021-ről 2022-re a BKT részesedése az országosan érkező ügyekből 12 százalékról 12,1 százalékra nőtt, vagyis erre a törvényszékre arányaiban több ügy jutott.

Hozzátette: járásbírósági szinten a polgári és gazdasági ügyekben a 2021-es 15 500-ról 14 600-ra csökkent az érkező ügyek száma, a büntetőügyekben azonban a számuk nőtt. Emelkedés tapasztalható a törvényszék büntető- és polgári ügyei esetében, stagnál a közigazgatási ügyek száma, míg csökken a munkaügyi és a gazdasági ügyek száma.

Felhívta a figyelmet arra: a befejezések száma minden ügyszakban nőtt, az ügyhátralék folyamatosan csökken a BKT-n. 2021-ben az országban összesen folyamatban lévő ügyek 17,4 százaléka tartozott a BKT illetékességéhez, míg ez 2022-ben 14,2 százalékra csökkent.

Kiemelte: komoly eredményeket értek el a két éven túli ügyek számának csökkentésében is, a megalapozottsági mutatók pedig évről évre javulnak, nő az első fokon jogerőre emelkedő ügyek száma és csökken a hatályon kívül helyezéseké.

A BKT illetékességi területén tavaly egymilliárd forint értékű épületfelújítás, beruházás valósult meg; átadták az Érdi Járásbíróság új épületét és a Gödöllői Járásbíróság felújított épületét – közölte.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.