Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Értékhatár nélkül maradt a román büntető törvénykönyvben (Btk.) a hivatali visszaélés meghatározása, miután a képviselőház szerdán, a Btk. módosítása során eltörölte a szenátus által bevezetett, sok vitát kiváltó küszöbértéket.
A kétkamarás román parlament szenátusa múlt héten a büntetőjog kiigazítása során olyan módosítást szavazott meg, amely szerint a hivatali visszaélés csak akkor minősül bűncselekménynek, ha egy köztisztviselő tudatosan törvénysértő módon látja el (vagy nem teljesíti) hivatali kötelességét, és az ezáltal okozott kár meghaladja a 250 ezer lejt (mintegy 19 millió forint).
Az ellenzék, több civil szervezet és a román média élesen bírálta a módosítást, és azzal vádolta a kormánypártokat, hogy korrupt politikusaikat védik, a törvény új formája pedig szerintük valósággal „felhívás a közpénzek – 50 ezer eurónál kisebb tételekben történő – ellopására”.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alkotott nagykoalíció kezdetben azzal hárította el a vádakat, hogy egy korábbi alkotmánybírósági határozat írta elő valamilyen küszöbérték meghatározását a hivatali visszaélésnél. Egy ideig ennek szintjéről folyt a vita. A Btk.-tervezetet véglegesítő keddi szakbizottsági vitán a kormánytöbbség meg is szavazta, hogy a vitatott küszöbértéket 9000 lejre (három havi minimálbérre) szállítsák le, de a koalíciós pártok vezetői az utolsó pillanatban meggondolták magukat, ezért – utasításuknak megfelelően – a jogi bizottság végül teljesen eltörölte a hivatali visszaéléshez csatolt károkozási értékhatárt.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes kedd este még aggodalmát fejezte ki, hogy a küszöb teljes eltörlése nem állja majd ki az alkotmányossági kontrollt, végül szerdán a koalíciós partnerekkel együtt az RMDSZ-frakció is megszavazta a Btk.-módosítást a szenátusi változtatások nélküli formában.
A képviselőház szerdán a büntetőeljárási törvénykönyvet is módosította, ennél a szavazásnál azonban az RMDSZ-frakció tartózkodott. A kihirdetésre váró tervezet az Agerpres hírügynökség szerint bevezet a törvénykönyvbe egy sokat vitatott új cikkelyt, amelynek értelmében a hírszerző szolgálatok által végzett lehallgatások ismét felhasználhatók lesznek bizonyítékként a büntetőeljárásokban, ha bűncselekmény előkészítésével vagy elkövetésével kapcsolatos információkat tartalmaznak, és a lehallgatásokat törvényesen végezték.
A keddi szakbizottsági vitán a PNL, a PSD és az RMDSZ olyan módosítást támogatott, amely megtiltotta volna a lehallgatások felhasználását a korrupciós bűncselekmények esetében. Kétórás vita után a jogi bizottság elnöke bejelentette: a kormánykoalíció úgy döntött, hogy minden módosító javaslatát visszavonja, így végül a büntetőeljárás esetében is (a Btk.-hoz hasonlóan) a kormány által beterjesztett változatot fogadták el.
Korábban az RMDSZ többször bírálta a vádhatóságok titkosszolgálati befolyásolását, azt állítva, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) nemzetbiztonsági lehallgatások alapján, titkosszolgálati sugallatra gyárt mondvacsinált korrupciós ügyeket, hogy meghurcolja és megfélemlítse a magyar közösség vezetőit.
A büntetőjog korrupciós bűncselekményekre vonatkozó része 2017 óta kényes téma Romániában. Akkor az ország nagyvárosaiban százezrek vonultak ki tüntetni a szociáldemokrata kormány később visszavont 13-as sürgősségi rendelete ellen, amely a hivatali visszaélésre, a hűtlen kezelésre, összeférhetetlenségre és bűnpártolásra vonatkozó Btk.-cikkek módosításával enyhített a büntetőjog korrupcióellenes szigorán.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
