Érvényes-e az e-mailben megkötött szerződés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e. Ezt a kérdéskört tisztázza az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleménye. Mi is minősül szerződésnek? A Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére (a)…

Napjainkban egyre elterjedtebbé és gyakoribbá válik az email, mint kommunikációs és szerződéses kapcsolattartási forma, illetve jognyilatkozatok, szerződések, szerződéstervezetek küldésére használt csatorna. Ezért felmerül a kérdés, hogy az emailben megküldött ajánlatok, szerződések, jognyilatkozatok vajon érvényesek-e, keletkeztetnek-e kötelezettséget a küldő, illetve a címzett számára, illetve vita esetén bizonyítékként felhasználható-e. Ezt a kérdéskört tisztázza az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás közleménye.

Mi is minősül szerződésnek?

A Ptk. szerint írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére (a) a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, (b) a nyilatkozattevő személyének, és (c) a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Az email a fenti követelmények közül az a) pontban foglaltaknak eleget tesz, vagyis a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézését lehetővé teszi, azonban a b) pontbeli követelménynek az „átlagos” email nem felel meg, ugyanis a nyilatkozatot tevő személyének, az email küldőjének azonosítására az elektronikus levelezés önmagában nem alkalmas, legfeljebb annak azonosítására alkalmas, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult el a levél.

Fentiektől eltérően az email küldőjének minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátott elektronikus levele írásbeli jognyilatkozatnak tekinthető, azonban ebben az esetben is felmerül a címzett általi kézhezvétel bizonyításának nehézsége.

„Ezek alapján az emailben megküldött nyilatkozat nem tekinthető írásbeli nyilatkozatnak, azonban – különösen folyamatos üzleti kapcsolat esetén – a felek nyilatkozatai tartalmának bizonyítását megkönnyíti.” – mondja dr. Ferenczi Mónika, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mikor jön létre a szerződés?

Amennyiben az emailben megküldött ajánlatban foglaltakat, vagy szerződéses feltételeket a másik fél emailben elfogadja, és teljesíti, vagy kifejezett elfogadás hiányában a megküldött szerződésben foglaltakat teljesíti, úgy a szerződést ráutaló magatartással létrejöttnek kell tekinteni, mely esetben az ajánlat tartalma könnyen bizonyítható.

Fentiek alapján az emailben létrejött szerződés (vagyis az emailben megküldött ajánlat, és annak emailben történt elfogadása) nem minősül írásbeli szerződésnek, mivel az írásbeliség garanciáit nem tartalmazza, és az írásbeli szerződésnél támadhatóbb, „gyengébb”, azonban – mint a felek szerződéses akaratának tartalma – a szerződéses akarat bizonyítása, igazolása céljából a gyakorlatban figyelembe vehető.

A Ptk. rendelkezése szerint az elektronikus levelezés útján tett szerződési nyilatkozat akkor vélik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik- mondta az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője. Az emailben tett ajánlat elfogadása leginkább ráutaló magatartással létrejött szerződésnek tekinthető, azzal a különbséggel, hogy az ajánlat tartalma igazolható. Mivel szerződés nem csak írásban köthető, hanem szóban és ráutaló magatartással is, így az emailben tett jognyilatkozat, vagy elfogadott ajánlat alapján is létrejöhet szerződés.

Az üzleti élet alakítja ki a gyakorlatot

A gyakorlatban kezd kialakulni az a megoldás is, hogy a felek a szerződésben meghatározzák, hogy bizonyos email címre megküldött elektronikus levelek, az adott féllel közöltnek tekintendők, illetve a megadott email címről küldött levelek a fél jognyilatkozatának tekintendők. A felek szerződéses szabadságuk alapján dönthetnek úgy, hogy egy megadott email címről érkező emailt az adott fél nyilatkozatának tekintenek, azonban a postafiókok lehetséges feltörése miatt még ebben az esetben is bizonytalanná válhat a küldő személye, illetve a címzett általi kézhezvétel.

---