Etikátlanul járt el a gyulai bírónő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Etikátlanul járt el a „cigánybűnözést” emlegető gyulai bírónő az Országos Bírói Etikai Tanács állásfoglalása szerint, amely a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) honlapján olvasható.


Az etikai eljárást néhány hete Makai Lajos, az egyesület elnöke kezdeményezte azért, mert a Gyulai Törvényszék bírája március 24-én a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület feloszlatására irányuló keresetet elutasító határozatának indoklásában azt fejtegette: „nem elhallgatható tény viszont a cigány származásúaknak az elkövetői körben való viszonylag magas aránya. Ebből adódóan bár a cigányok és a bűnelkövetők köre nem azonos (…), az átfedések alapot adnak az anomáliák ‘cigánybűnözésként’ való megfogalmazására.”

Továbbá az elsőfokú döntés vitatott indoklása úgy szólt a cigányságról, mint életformáról, a cigányokról pedig, mint akik „a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, (…) egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”.

A MABIE etikai tanácsának május 26-án meghozott állásfoglalása szerint a gyulai bírónő megsértette a bírák etikai kódexének előítélet-mentes, pártatlan és a pártatlanság látszatát is fenntartó eljárásra vonatozó követelményét. Kimondták azt is, hogy etikátlan, ha a bíró az ítéletében a saját véleményét, értékítéletét fejtegeti.

Az állásfoglalás kitér arra, hogy az ügy érdemi eldöntésénél a belső meggyőződésnek, a bíró véleményének a törvények, jogszabályok értelmezésében kell megnyilvánulnia. Nem lehet alapja az ítéletnek a bíró személyes erkölcsi vagy világnézeti felfogása, a közvéleményben vagy annak egy részében kialakuló előítélettel való azonosulása mint magánvélemény, mert az a bírói függetlenséget és a jogbiztonságot sérti.

Ha a bírót ezek a körülmények befolyásolják ítélkezési munkájában, akkor az eljárásból való kizárását kell kezdeményezni, illetve munkáltatójának kell a szükséges lépéseket megtennie – tartalmazza a dokumentum.

Az etikai tanács állásfoglalásában kifejtette: a bírói munkában is érvényesülnie kell annak az alkotmányos követelménynek, amely szerint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségekkel kapcsolatos véleménynyilvánítás nem sértheti e közösségek méltóságát.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Az állásfoglalás leszögezi azt is, hogy általában a „cigánybűnözésre” nem vonhat le következtetéseket a bíró, mert ez nem köztudomású tény, erre vonatkozó adatokat pedig az igazságügyi szervek sem kezelnek.

A bűnözés és a társadalom ezzel kapcsolatos értékelése szociológiai, kriminológia vagy más tudományos kutatások tárgya lehet, az ítélet indoklásának vitatott részletei nem tekinthetők jogszabályok értelmezésén alapuló meggyőződésének, sokkal inkább a bíró véleményének.

Az etikai tanács hangsúlyozta, hogy eljárása során nem foglalkozhatott azzal a polgári perrel, amelyben a vitatott részleteket tartalmazó elsőfokú döntés született. (Abban az ügyben a fellebbezéseket elbíráló másodfokú bíróság dönthet majd.)

A bírói etikai eljárásokban bizonyos magatartásokról általában foglalnak állást az eljáró tanácsok, szankciókat nem fogalmaznak meg, erre ezúttal sem került sor.

Makai Lajos korábban elmondta: nem egyszerű kérdés, hogy az etikai tanácsnak egyáltalán van-e hatásköre egy ítélet kijelentéseinek vizsgálatára. Erre a bírói etikai kódex megalkotása óta eltelt egy évtizedben nem volt példa. Eddig többnyire bírák magatartását vizsgálták: azt, hogy mit tettek vagy nem tettek bizonyos helyzetekben.

Az elnök beadványában elsősorban az etikai kódex 2., 3. és 4. bekezdésére hivatkozott, amelyek szerint minden bíró maga is védelmezi az igazságszolgáltatás függetlenségét nem csupán a politikától, hanem a döntést befolyásoló minden más külső vagy belső körülménytől. Továbbá a bíró jogalkalmazói tevékenységét nem befolyásolhatja a közvélemény vagy a média kritikája, illetőleg a közvélemény vagy egy részének előítélete, valamint a bíró hivatásából eredő kötelezettségeit – a felek egyenjogúságát tiszteletben tartva – pártatlanul teljesíti. Fokozottan ügyel a pártatlanság látszatára is. Indulatait, érzelmeit, jogi álláspontját nem nyilvánítja ki oly módon, hogy abból részlehajlásra lehessen következtetni.

A Gyulai Törvényszéken Mucsi Erika bírónő által március 24-én meghozott elsőfokú döntés nyilvánosságra kerülése után több politikai párt és jogvédő szervezet tiltakozott az ítélet megfogalmazásai ellen.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.