Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult, hogy az Európai Unióban ne fogadják el az Oroszország által megszállt ukrán és georgiai területeken kiállított útleveleket és egyéb úti okmányokat.
Az elfogadott javaslat értelmében az Európai Bizottságnak a tagállamokkal folytatott konzultációt követően össze kell állítania azon orosz úti okmányok, elsősorban útlevelek listáját, amelyet az uniós hatóságok nem ismerhetnek el.
A dokumentum rögzíti ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború elől menekülőknek humanitárius alapon továbbra is biztosítani kell a lehetőséget az EU-ba való belépésre.
Az Európai Parlament a tagállamokat tömörítő Tanáccsal korábban megszületett megállapodást 531 szavazattal, hét ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett hagyta jóvá. A határozat a tanácsi jóváhagyását, majd kihirdetését követő napon lép életbe.
Oroszország a Krím félsziget 2014-es megszállása óta állít ki útleveleket az ottani lakosoknak, jelenleg pedig ugyanígy tesz Ukrajnának nem az ukrán kormány által ellenőrzött régióiban is. Ezekkel az útlevelekkel ezután nem lehet uniós vízumért folyamodni vagy az EU külső határát átlépni.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
