Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Eu-s jogot sérthet a menekültkvóta elutasítása
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország, Lengyelország és Csehország megsértette az uniós jogot, amikor a 2015-ös nagy bevándorlási hullámkor megtagadta a bevándorlók átvételét és a menekültügyi eljárások lefolytatását – jelentette ki az EUB főtanácsnoka.
A jelenlegi ügy az EU-t megosztó 2015-ös válsághelyzethez kapcsolódik, amikor dél felől nagy számú bevándorló érkezett az EU területére.
A három kelet-európai tagállam biztonsági okokból elutasította az EU által meghatározott számú bevándorló átvételét és megkérdőjelezte az EU jogát arra vonatkozóan, hogy a tagállamokra kötelező menekültkvótákat írhat elő.
A vita az EUB elé került és a főtanácsnok indítványában úgy foglalt állást, hogy az EU-nak követnie kell a szolidarítási elvet, amely néha „szükségszerű tehermegosztással jár”.
Az EUB nincs kötve afőtanácsnoki indítványhoz, de az esetek döntő többségében mégis az abban foglaltaknak megfelelő ítéletet hoz. Várhatóan jövő év elején születik döntés az ügyben. Az EUB büntetést szabhat ki, ha úgy ítéli meg, hogy a tagállamok megsértették az eu-s jogot.
A lengyel kormányszóvivő a főtanácsnoki indítványra válaszolva kifejtette, hogy a lengyel kormány elsődleges célja az állampolgárok biztonságának garantálása. Ennek megfelelően a kormány az állampolgárok érdekeinek védelme érdekében elutasítja az ellenőrzés nélküli bevándorlást.
A főtanácsnoki indítvány azzal is összefüggésben lehet, hogy Németország jelezte, hogy a 2015-öshöz hasonló válsághelyzet következhet be, ha Törökország továbbengedi a menekülteket az EU irányába.
2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett az EU-ba a Közel Keletről, amely menedék és biztonság nyújtására kényszerítette a tagállamokat.
Az EU menekültkvóták bevezetésével kívánta megoldani a helyzetet, amely alapján a menedékkérelmek elbírálását arányosan és automatikusan elosztotta volna a tagállamok között. Az EU célja a nagy terhelés alatt álló déli államok segítése volt, mert a legtöbb menekült ott lépett be az EU területére.
A lengyel, a magyar és más kormányok hevesen tiltakoztak a döntés ellen, így ez a rendszer a mai napig nem valósult meg és továbbra is kérdéses, hogy hogyan lehet uniós szinten kezelni egy ilyen válsághelyzetet, miközben a Közel Keleten és Afrikában is olyan háborúk folynak, amelyek folyamatos menekülthullámot generálnak.
Kapcsolódó cikkek
2024. szeptember 27.
Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 27.
110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.