EU: senki nem zárható ki a menedékkérők köréből büntetési tétele alapján


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Noha súlyos bűncselekmény elkövetése miatt megtagadható a nemzetközi kiegészítő védelem menedékkérőktől, nem lehet pusztán az adott tagállamban kiszabott büntetés alapján megállapítani, hogy egy bűncselekmény súlyos-e – mondta ki az Európai Bíróság egy magyar hatósági döntés után.

A testület a Sadzsin Ahmed afgán állampolgár menekültügyi kérelmét visszautasító magyar hatósági döntéssel kapcsolatos ítéletében kimondta, hogy a kiegészítő védelem iránti kérelmet elbíráló tagállami hatóságnak vagy bíróságnak a kérdéses ügy sajátos körülményeinek teljes körű vizsgálatát követően kell megítélnie a bűncselekmény súlyosságát.

Az ügy előzménye, hogy Sadzsin Ahmed 2000-ben menedéket kapott Magyarországon azzal az indokkal, hogy a származási országában üldöztetésnek volt kitéve. A vele szemben később Magyarországon indult büntetőeljárásban a férfi azt kérte, hogy tájékoztassák az ügyéről az afgán konzulátust. Ebből a magyar hatóságok úgy ítélték meg, hogy az üldöztetés veszélye megszűnt, és 2014-ben visszavonták a menekültstátusát.

Későbbi, ismételt menedékkérelmét elutasították, arra hivatkozva, hogy időközben olyan bűncselekményt követett el, amely súlyosnak tekintendő, mert legalább ötéves börtönbüntetést von maga után.

Az uniós bíróság szerint ellentétes az uniós joggal az a tagállami jogszabály, amely szerint az adott bűncselekményt kizárólag a nemzeti jog szerint kell megítélni annak megállapítására, hogy a menedékjognál valamivel szűkebb jogállást biztosító, úgynevezett kiegészítő védelmet kérő személy súlyos bűncselekményt követett-e el, ami kizárhatja, hogy a kérelmező ezen védelemben részesüljön.

Az uniós menekültügyi irányelv értelmében azok a menedékkérők, akik a származási országukban nincsenek kitéve üldöztetésnek, és ezért menekültként nem ismerhetők el, de akiket országukban halálbüntetés, kínzás, emberetlen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód, illetve háborús konfliktus fenyeget, úgynevezett kiegészítő védelemben részesülhetnek.

Az irányelv szerint a súlyos bűncselekmények elkövetői azonban nem jogosultak a kiegészítő védelemre. Az uniós jogszabály rendelkezéseit a magyar jogba átültető törvény a kiegészítő védelmet oltalmazottként való elismerésnek nevezi, és a védelemből való kizárást megalapozó súlyos bűncselekmény fogalmát olyan bűncselekményként határozza meg, amelyre a magyar jog ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.