EuB: Jogellenes a támogatás elutasítása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben a Kúria az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20‑i 1698/2005/EK tanácsi rendelet értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától.

Tényállás

A felperes 2013. május 13‑án, 82 hektáron elterülő, 29 erdőrészlet után nyújtott be Natura 2000 erdőre vonatkozó kompenzációs támogatás kifizetése iránti kérelmet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az MGVH azonban elutasította a kérelmet azzal az indokkal, hogy a Magyar Állam tulajdonos ezen erdőrészletek egy részén, amely a teljes terület 0,182%‑ának felel meg.

A felperes kérte a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól az MGVH határozatának felülvizsgálatát, azonban a bíróság elutasította a keresetet.

A felperes az elutasító döntéssel szemben felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely felfüggesztette az eljárást és a rendelet 46. cikkének értelmezését kérte az Európai Unió Bíróságától.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A Kúria az alábbi kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatal céljából a Bíróság elé:

[multibox]

„1)      Úgy értelmezendő‑e a rendelet 42. cikkének (1) bekezdése – figyelemmel a 46. cikkre is –, hogy az nem zárja ki a magántulajdonosokat teljes egészében az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó támogatások köréből, ahol a terület részben állami tulajdonban is áll?

2)      Amennyiben a támogatás teljes egészében nem kizárt, értelmezhető úgy az rendelet 46. cikke, hogy az adott – részben állami tulajdonban álló – terület vonatkozásában a magánszemély erdőgazdálkodót vagy magánszemély tulajdonost a tulajdoni arányában illeti meg a támogatás?”

A Bíróság ítélete

A Bíróság úgy értelmezte a Kúria által feltett kérdéseket, hogy a Kúria arra keresi a választ, hogy a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes egy Natura 2000 minősítésű erdőterületnek a rendelet szerinti támogatásból való teljes kizárása, arra hivatkozással történő teljes kizárása, hogy e terület egy kis része az állam tulajdonában van. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő területnek a magánszemély tulajdonában lévő terület nagyságához viszonyított aránya elhanyagolható.

A Bíróság emlékeztetett, hogy ugyan az uniós jogforrások rendszerében betöltött szerepükből és jellegükből fakadóan a rendeletek előírásainak általában közvetlen hatályuk van a nemzeti jogrendszerekben, anélkül hogy szükség lenne arra, hogy a nemzeti hatóságok végrehajtási intézkedéseket fogadjanak el, ennek ellenére e rendeletek egyes rendelkezéseinek végrehajtása érdekében erre mégis szükséges lehet. A Bíróság megállapította, hogy a tagállamok valamely rendelet végrehajtása érdekében intézkedéseket fogadhatnak el, ha azok nem akadályozzák annak közvetlen alkalmazását, nem rejtik el annak uniós jogi aktus jellegét, és a rendelet rendelkezéseinek keretei között maradva pontosítják a rendelet által biztosított mérlegelési mozgástér gyakorlását. Ezért a magyar kormánynak az a döntése, hogy a rendelet végrehajtása érdekében pontosító rendelkezéseket alkot, jogszerű volt.

A Bíróság a rendelet rendelkezéseinek vizsgálata során megállapította, hogy azok nem határozzák meg a támogatás kifizetésének részletes feltételeit akkor, ha a Natura 2000 minősítésű erdőterület egyszerre van az állam és magánszemélyek tulajdonában. A rendelet 42. cikkének (1) bekezdése csak azt az elvet rögzíti, hogy a Natura 2000 kifizetéseken alapuló támogatás csak a magántulajdonosok vagy azok társulásai, illetve az önkormányzatok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek részére nyújtható. Ezt a szabályt az 1974/2006 rendelet úgy pontosítja, hogy a rendelet hatálya alól kizárt a központi vagy regionális kormányzat vagy állami tulajdonú vállalkozás tulajdonában lévő erdő vagy egyéb fásított terület, tekintettel arra a körülményre, hogy a tagállamok felelősek a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért, és a tagállamok jelölik ki a támogatásban részesülő, Natura 2000 minősítésű erdőterületeket.

[htmlbox BDT]

A magyar kormány az MGVH döntésének alátámasztása érdekében a Natura 2000 minősítésű erdőterület oszthatatlan jellegére hivatkozott, továbbá arra, hogy a rendelet 46. cikke előírja, hogy a Natura 2000 kifizetéseket évente és az erdőterület után hektáronként kell teljesíteni, valamint a 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezéseit is idézte, amely az erdőrészletet az erdőgazdálkodási tevékenység alapegységének nyilvánítja.

A Bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendelet MGVH és a magyar kormány általi értelmezése a fenti rendelkezések és az 1974/2006 rendelet közötti kapcsolat megfordítását eredményezi. Az MGVH döntése pedig nincs összhangban a rendelet céljával, mivel a szóban forgó erdőterületnek csak egy elhanyagolható része van állami tulajdonban és azzal, hogy a fenti szabályra hivatkozással a teljes támogatás nyújtását megtagadják az e terület nagy részének tulajdonával rendelkező magánszemély esetében a kivételt teszik szabállyá.

Tehát a rendelet olyan értelmezése, amely valamely erdőterületnek a Natura 2000 támogatásból való teljes kizárását eredményezi azon indokkal, hogy e terület egy része állami tulajdonban van, ellentétes magának a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a szövegével is, amely a magántulajdonosok vagy azok társulásai tulajdonában lévő erdők és fás területek utáni támogatásnyújtás elvét rögzíti, valamint a rendelet ilyen értelmezése magának az említett hatálynak a meghatározását is megkérdőjelezi.

Mivel az 1698/2005 és az 1974/2006 rendeletek rendelkezései nem írnak elő kifejezetten ilyen, a Natura 2000 minősítésű erdőterület vegyes jellegéhez fűződő szigorú következményt, az ilyen intézkedésre vonatkozóan a magyar kormánynak nincs mérlegelési mozgástere.

A Natura 2000 minősítésű erdőterület vegyes jellegéből levonandó következtetéseket illetően emlékeztetni kell arra is, hogy a rendelet 46. cikke értelmében a Natura 2000 támogatás az erdők és egyéb fás területek használatára vonatkozó irányelv végrehajtásával összefüggő korlátozások eredményeként az érintett területen felmerülő költségek és jövedelemkiesés ellentételezését szolgálja.

Az a körülmény azonban, hogy egy Natura 2000 minősítésű, valamely erdőgazdálkodó üzemi területéhez tartozó erdőrészlet egy részére nem alkalmazható a Natura 2000 támogatás azon indokkal, hogy az állami tulajdonban van, nem vonja maga után azt, hogy megszűnik a magánszemély erdőgazdálkodó tulajdonában lévő ezen üzemi terület erdőrészletei használatának korlátozása miatti ellentételezési kötelezettség. A fenti Natura 2000 minősítésű erdőterületnek a támogatásból való teljes kizárása, tehát aláássa a Natura 2000 kifizetési rendszer kompenzációs szándékát.

A Bíróság kiemelte, hogy az uniós szabályozás végrehajtására vonatkozó tagállami hatáskör gyakorlásának keretében elfogadott nemzeti rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog általános elveit, különösen pedig az arányosság elvét. A Bíróság megállapította, hogy az MGVH döntése meghozatala során nem volt tekintettel az arányosság követelményére.

A Bíróság szerint egy Natura 2000 kompenzációs támogatásra jogosult erdőterület ilyen támogatásból való kizárásának csupán arra a részletére, illetve azon hektárjára való korlátozása, amelyen állami tulajdon áll fenn, vagy akár – amennyiben az említett rész elhanyagolható – a kizárás teljes hiánya összeegyeztethető lenne az arányosság elvével, ellentétben a terület teljes mértékű kizárásával.

A Bíróság szerint tehát a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a rendelet 42. cikke (1) bekezdésének első mondatát úgy kell értelmezni, hogy amennyiben egy Natura 2000 támogatásra jogosult erdőterület részben állami tulajdonban, részben egy magánszemély tulajdonában van, az utóbbi részére nyújtandó támogatás összegének kiszámítása érdekében figyelembe kell venni az ezen állami tulajdonban lévő terület nagyságának a magánszemély tulajdonában lévő terület nagyságához viszonyított arányát.

(curia.europa.eu)

---