A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal – állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.
2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.
A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.
Ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettségét illetően bejelentkezési kötelezettség alá vet, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az uniós jogban biztosított szabadságával.
Ezzel szemben a bíróság azt is kimondta, hogy ezen elvvel ellentétes a szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtóval szemben, amely nem tett eleget a bejelentkezési kötelezettségének, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírságot is ki lehet szabni. Lehetőséget ad arra, hogy a bírság halmozott összege elérje a több millió eurót anélkül, hogy az illetékes hatóság a bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges időt. Nem biztosít lehetőséget az észrevételek megtételére, továbbá az illetékes hatóságot nem kötelezi arra, hogy vizsgálatot folytasson a jogsértés súlyossága tekintetében.
A bíróság szerint a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet a bíróság aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül – húzták alá.
(MTI)
Kapcsolódó cikkek:
Közérdekű adatigénylés a járvány idején
2021. február 26.
A NAIH összefoglalta a koronavírus járványra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzet alatti a közérdekű adatigénylés szabályait.
Csepeli késes támadó: közösség tagja elleni erőszak bűntett gyanúja is fennáll
2021. február 25.
Közösség tagja elleni erőszak bűntett és súlyos testi sértés kísérlet bűntett gyanúja miatt is eljárás folyik a késes támadó ellen, aki valószínűleg azért vágta meg egy nő arcát, mert a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és korábbi oktatóival szolidaritást vállaló Free SZFE maszkot viselte.
Az uniós főtanácsnok megállítaná a Stop Sorost
2021. február 25.
Sérti az európai uniós jogot, hogy Magyarország elrendelte az arra irányuló tevékenység büntetését, hogy nemzetközi védelemre irányuló eljárást indíthassanak azok, akik nem tesznek eleget az e védelem megadására vonatkozó nemzeti jogi kritériumoknak - ismertette főtanácsnoki álláspontját az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
26 év után érte utol az igazságszolgáltatás a gyilkost
2021. február 24.
A bíróság a büntetés kiszabásakor jelentős súllyal vette figyelembe az elkövetés óta eltelt időt is, négy év börtön lett az ítélet.
Elítélték az anyát és kisgyermekét cserbenhagyó gázolót
2021. február 24.
Egy év letöltendő fogházbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék azt a nőt, aki 2018-ban autójával - benne két kiskorú gyermekével - a zebrán gázolt el Nagykanizsán egy anyát és négyéves fiát és a baleset helyszínéről segítségnyújtás nélkül távozott.