EUB: jogszerűtlen a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. március 3.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer összeegyeztethetetlen az uniós joggal – állapította meg az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága a Google ügyében.

2017 januárjában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely egy másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatót a reklámadó-kötelezettségét illetően bejelentkezési kötelezettség alá vet, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az uniós jogban biztosított szabadságával.

Ezzel szemben a bíróság azt is kimondta, hogy ezen elvvel ellentétes a szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtóval szemben, amely nem tett eleget a bejelentkezési kötelezettségének, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírságot is ki lehet szabni. Lehetőséget ad arra, hogy a bírság halmozott összege elérje a több millió eurót anélkül, hogy az illetékes hatóság a bírságok halmozott összegét végleges jelleggel megállapító határozat elfogadását megelőzően biztosítaná a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges időt. Nem biztosít lehetőséget az észrevételek megtételére, továbbá az illetékes hatóságot nem kötelezi arra, hogy vizsgálatot folytasson a jogsértés súlyossága tekintetében.

A bíróság szerint a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő. Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet a bíróság aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül – húzták alá.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság
2021. április 13.

Az Európai Parlament asztalán a magyar sajtószabadság

Az uniós kifizetések és a jogállamisági kritériumok összekapcsolásáról vitázott az Európai Parlament hétfő este. A Magyarországot ért kritikák egyik fő célpontja a hazai média helyzete. Az Európai Bizottság múlt heti jogállamisági jelentése a médiahatóságok átpolitizáltságát, az állami hirdetések elosztását és a KESMA létrejöttét is kritizálta. A torz médiapiac és a járvány gazdasági hatásai miatt a nagy független hírportálok közül többen is előfizetéses rendszer bevezetését tervezik.

Jogerősen három évet kapott egy szolnoki marihuánadíler
2021. április 13.

Lezárult annak a harmincas évei végén járó, büntetett előéletű férfinak a büntetőügye, akit a 2018. május 10-én vettek őrizetbe, mert két szolnoki ingatlanban négy vevőnek évekig árult, valamint a jogerős ítélet szerint fogyasztott és magánál is tartott marihuánát.