EUB: őrizetnek minősül a menedékkérők elhelyezése a röszkei tranzitzónában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A menedékkérőknek vagy kiutasítási határozat hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgároknak a röszkei tranzitzónában való elhelyezése őrizetnek minősül – hozta meg döntését csütörtökön az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.
Az ítélet értelmében, ha megállapítást nyer, hogy az érintett személyeket érvényes ok nélkül vették őrizetbe, az eljáró bíróságnak el kell rendelnie a haladéktalan szabadon bocsátásukat.
A bíróság úgy foglalt állást, hogy a tranzitzónában történt elhelyezések körülményei a szabadságelvonáshoz hasonlóak, többek között azért, mert az érdekeltek semmilyen irányban nem hagyhatták el önkéntesen, a kijelölt zónát. Emlékeztetett továbbá, hogy az uniós eljárási irányelv értelmében a tagállamok ugyan őrizetbe vehetik a határaikra érkező menekültstátuszt kérelmezőket, ez azonban nem haladhatja meg, a kérelem benyújtásának időpontjától számított négy hetet.
Az ügy előzménye, hogy Szerbián keresztül Magyarországra érkező két iráni, illetve két afgán állampolgár menedékérelmét 2019 elején a magyar hatóságok elutasították, mivel megítélésük szerint biztonságos tranzitországon keresztül érkeztek hazánkba. A szerb állam azonban megtagadta a visszafogadásukat, így a magyar hatóságok elrendelték Afganisztánba, illetve Iránba történő kitoloncolásukat, és a röszkei tranzitzónát jelölték ki részükre ideiglenes szálláshelyként. Az érintettek keresetet indítottak, mivel megítélésük szerint elszállásolásuk feltételei a befogadási irányelv értelmében jogellenes „őrizetnek” minősülnek. Az uniós testülethez az ügyben Magyarországon eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fordult.
(MTI)
