Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Jelenleg összesen 821 bűnszövetkezet fenyegeti az Európai Unió biztonságát, ezek együttesen mintegy 25 ezer tagot számlálnak – emeli ki az unió rendőri együttműködési szervezetének (Europol) pénteken közzétett jelentése.
A hágai székhelyű testület egész Európára kiterjedő jelentése a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnszövetkezetek jellemzőit vizsgálja, a bűnözői szereplőkre összpontosítva. A tanulmány a hálózatokat hatékonyságuk, rugalmasságuk, irányítási jellemzőik, kiterjedtségük és romboló hatásuk szerint kategorizálja.
Az Europol szerint a biztonságra a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözőhálózatok figyelemre méltó rugalmasságot mutatnak, hogy bűnözői üzelmeiket a lehetőségekhez és kihívásokhoz igazítsák. Képesek például a legális üzleti struktúrákba történő széles körű beszivárgásra, a legveszélyesebb bűnszövetkezetek 86 százaléka használ legális üzleti struktúrákat, túlnyomó többségük az EU-ban.
Ugyancsak fontos szempont a tanulmány szerint, hogy ezek a bűnbandák határok nélküli bűnügyi műveleteket folytatnak. Tevékenységük a világ számos országát érinti, és összetételük nemzetközi. A 821 legfenyegetőbb bűnözői hálózat tagjai között 112 nemzetiség képviselteti magát, a hálózatok 68 százaléka többnemzetiségű tagokból áll.
A közbiztonságra legnagyobb kockázatot jelentő bűnszövetkezetek erős ellenőrzést és összpontosítást gyakorolnak bűnügyi műveleteik felett. A legveszélyesebb bűnözőhálózatok 82 százalékának vezetése vagy a fő tevékenységi országban, vagy a bandafőnökök származási országában van.
Az Europol felhívta a figyelmet, hogy ezen hálózatok által elkövetett bűncselekmények jelentős károkat okoznak az EU belső biztonságára, jogállamiságára és gazdaságára nézve. A legveszélyesebb bűnszövetkezetek fele fő bűnügyi tevékenységként kábítószerkereskedelemmel foglalkozik. A hálózatok több mint 70 százaléka korrupcióval él a bűnözés elősegítése és a bűnüldözési vagy igazságügyi eljárások akadályozása érdekében. A szervezetek 68 százaléka alkalmazza az erőszakot és a megfélemlítést működési módjának szerves részeként – emeli ki a jelentés.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
