Felfüggesztett börtönbüntetés hivatali vesztegetésért
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Törvényszék 2019. december 3-án az előkészítő ülést követő tárgyaláson tíz hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte azt a férfit, akit az ügyészség hivatali vesztegetés bűntettével vádolt.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2017. októberi végzésében nyilatkozattételre és iratbemutatásra hívta fel a vádlottat, mivel korábban a kéményseprő-ipari közszolgáltató szabálytalanságokat talált a vádlott által használt ingatlan égéstermék-elvezetőivel kapcsolatban. A végzés előírta, hogy a vádlott igazolja az időközben elvégzett javításokat. Válaszlevelében a vádlott – anélkül, hogy a végzésben kért igazolásokat rendelkezésre bocsátotta volna – kifogást emelt a végzésben tett megállapításokkal szemben, továbbá közölte, hogy a lakásban szén-monoxid érzékelőt helyezett fel, a lakásban lévő tüzelőberendezéseket rendszeresen ellenőrizteti, az égéstermékek elvezetése és a lakás szellőzése biztosítva van, az összekötő elemek megfelelő állapotban vannak, a lakásban tartózkodók a legminimálisabb mértékben sem veszélyeztetettek. Mindezekre tekintettel kérte a megindított eljárás megszüntetését. A válaszboríték a vádlott nyilatkozata mellett tartalmazott még egy 20.000 forintos bankjegyet is, amelyről a borítékot felnyitó postázó haladéktalanul jelentést tett a Katasztrófavédelmi Kirendeltség helyettes vezetőjének. A vádlott célja a pénz elküldésével az volt, hogy az ügyében eljáró hivatásos állományú ügyintézőt úgy befolyásolja, hogy az számára kedvező döntést hozzon, azaz az eljárást megszüntesse.
Az előkészítő ülés során a vádlott nem ismerte be a bűnösségét, így a bíróság az ügyet tárgyalásra utalta, amelyet azonnal megnyitott. A tárgyaláson a vádlott vallomásában többek között azzal védekezett, hogy a kérdéses időszakban rendszeresen járt szakorvoshoz, a borítékban talált összeget neki szánta hálája jeléül. A pénzt már korábban bekészítette egy üres borítékba és azt a táskájába tette, hogy alkalomadtán kéznél legyen. Mikor a válaszát megírta a Katasztrófavédelemnek, azt kinyomtatta a munkahelyén, majd a postára sietett. Ekkor találta meg a borítékot a táskájában, és a választ abban adta fel, nem sejtve, hogy abban pénz is van, mivel arról már megfeledkezett.
A bíróság nem fogadta el a vádlott védekezését. A nyomozóhatóság feltérképezte a vádlott orvosi látogatásainak időpontjait, ami alapján a bíróság életszerűtlennek tartotta, hogy a vádlott közel két hónapon keresztül hordta magával a pénzes borítékot a táskájában anélkül, hogy azzal felkereste volna az orvosát. Nem fogadta el azt a védekezést sem, miszerint a vádlott véletlenül találta a postán a borítékot a táskájában és abban küldte el a válaszlevelét, mivel a címzést számítógéppel kinyomtatta, majd hajszálpontosan körbevágva felragasztotta a borítékra.
A bíróság a vádlottat bűnösnek találta hivatali vesztegetés bűntettében és tíz hónap – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. Enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, valamint azt, hogy egy kiskorú gyermekről gondoskodik. Súlyosító körülményként értékelte a hasonló cselekmények elszaporodását.
Az ügyészség súlyosításért, a védelem és a vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős.
