Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélt a bíróság két férfit, aki még 2018-ban az országgyűlési választáson hamisított ajánlóívekkel vetette magát nyilvántartásba.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség a választás rendje elleni bűntett és költségvetési csalás miatt indult büntetőügyben két férfival és négy nővel szemben emelt vádat, akik az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán Komárom-Esztergom megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként szeretett volna indulni.
Nem tudták azonban összegyűjteni a szükséges 500 ajánlást. Ezért négy nő segítségével olyan ajánlóíveket adtak le, amelyen olyan állampolgárok adatai és aláírásai is szerepeltek, akik nem adtak ajánlást a jelölteknek.
Az így meghamisított ajánlóíveket vagy maga a jelölt, vagy egy általa felkért ember írta alá aláírásgyűjtőként. A két férfi így jogosulatlanul kapta meg az egymillió forintos állami támogatást – tette hozzá a főügyész.
A Tatabányai Törvényszék az egyik képviselőjelöltet előkészítő ülésen – az ügyészség indítványának megfelelően – felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélte, a négy nő közül hármat – szintén az előkészítő ülésen – pénzbüntetésre ítélt, negyedik társukat pedig próbára bocsátotta. Az ő ítéletük jogerős.
A másik képviselőjelölttel szemben tárgyaláson hozott ítéletet a törvényszék, és az ügyészi indítványnak megfelelően őt is felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélte, azonban a vádlott és védője fellebbezett, az ügyészség pedig három nap gondolkodási időt tartott fenn, így ez az ítélet nem jogerős – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vezetője, Reszl Ildikó főügyész.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
