Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Határozathozatal helyett felfüggesztette az Esterházy-kincs ügyének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék.
Az elsőfokú polgári per tárgyalását a bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig függesztette fel – olvasható a bíróság közleményében.
A nagy értékű műtárgygyűjtemény tulajdonjogát tisztázó peres eljárást felperesként az osztrák Esterházy Magánalapítvány indította a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel szemben 2017-ben.
A felperes ugyanakkor még korábban, 2016. decemberében a műkincsekre vonatkozóan – az akkor hatályos jogszabály alapján – igénybejelentést tett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél és csak ezt követően indította meg a polgári pert.
Az igénybejelentés után a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint a kulturális örökség védelméért felelős személy közigazgatási eljárásban értékelte a műtárgyegyüttes tulajdonjogával kapcsolatos tényeket és körülményeket, majd elutasította az alapítvány kérését, mivel úgy ítélte meg: a vagyontárgyak állami tulajdona jogszerűen keletkezett és az elbírálás idején is fennállt.
Ezt követően az Esterházy Magánalapítvány a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított.
[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.
További információ és rendelés >>[/box]
A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú döntését hatályon kívül helyezte és a per folytatását, valamint újabb határozat hozatalát rendelte el. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van.
Időközben azonban hatályba lépett a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet, amely alapjaiban változtatta meg a közigazgatási eljárásban elbírálandó körülményeket, mégpedig olyan módón, hogy az a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó – olvasható a közleményben
A Fővárosi Törvényszék ezért pénteken úgy határozott, hogy a jogszabályváltozást figyelembe véve a közigazgatási eljárás a polgári per eldöntése szempontjából előkérdés.
A döntés szerint ugyanis amennyiben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jelenleg még folyamatban lévő eljárása végén elrendeli a perbeli műkincsek kiadását, akkor ugyanezen tárgykörben a mostani bírósági eljárásban már nem hozható ítélet. Ha azonban a közigazgatási eljárás ezzel ellentétes eredménnyel zárul, akkor nincs akadálya, hogy az ügyben a törvényszék döntsön.
Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!