Felfüggesztették az Esterházy-kincs ügyének tárgyalását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Határozathozatal helyett felfüggesztette az Esterházy-kincs ügyének tárgyalását a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú polgári per tárgyalását a bíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt jelenleg folyamatban lévő eljárás jogerős befejezéséig függesztette fel – olvasható a bíróság közleményében.

A nagy értékű műtárgygyűjtemény tulajdonjogát tisztázó peres eljárást felperesként az osztrák Esterházy Magánalapítvány indította a magyar állammal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a fertődi kastélyt üzemeltető Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.-vel szemben 2017-ben.

A felperes ugyanakkor még korábban, 2016. decemberében a műkincsekre vonatkozóan – az akkor hatályos jogszabály alapján – igénybejelentést tett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél és csak ezt követően indította meg a polgári pert.

Az igénybejelentés után a Miniszterelnökséget vezető miniszter mint a kulturális örökség védelméért felelős személy közigazgatási eljárásban értékelte a műtárgyegyüttes tulajdonjogával kapcsolatos tényeket és körülményeket, majd elutasította az alapítvány kérését, mivel úgy ítélte meg: a vagyontárgyak állami tulajdona jogszerűen keletkezett és az elbírálás idején is fennállt.

Ezt követően az Esterházy Magánalapítvány a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a határozat bírósági felülvizsgálata érdekében, amelyet a bíróság elutasított.

[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.

További információ és rendelés >>[/box]

A Fővárosi Törvényszék 2018 februárjában a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú döntését hatályon kívül helyezte és a per folytatását, valamint újabb határozat hozatalát rendelte el. Ez az eljárás jelenleg is folyamatban van.

Időközben azonban hatályba lépett a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló kormányrendelet, amely alapjaiban változtatta meg a közigazgatási eljárásban elbírálandó körülményeket, mégpedig olyan módón, hogy az a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó – olvasható a közleményben

A Fővárosi Törvényszék ezért pénteken úgy határozott, hogy a jogszabályváltozást figyelembe véve a közigazgatási eljárás a polgári per eldöntése szempontjából előkérdés.

A döntés szerint ugyanis amennyiben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a jelenleg még folyamatban lévő eljárása végén elrendeli a perbeli műkincsek kiadását, akkor ugyanezen tárgykörben a mostani bírósági eljárásban már nem hozható ítélet. Ha azonban a közigazgatási eljárás ezzel ellentétes eredménnyel zárul, akkor nincs akadálya, hogy az ügyben a törvényszék döntsön.

Az 1695-ben megalapított, kivételes értékű barokk főúri kincstár mintegy 270 tétele az első világháború végén került Budapestre a ma Ausztriában található fraknói várból. Az ötvös-, érem- és textiltárgyakból álló, Esterházy-kincsként emlegetett gyűjteményt 2016-ig az Iparművészeti Múzeumban őrizték, akkor egy kormánydöntés értelmében több mint 70 darabját a fertődi Esterházy-kastélyban helyezték el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.